Történelmi mérföldkőhöz ért az ELI fejlesztése. 2020. május közepén az ELI projekt koordinációjával megbízott cseh szakemberek, Csehország, Magyarország, Olaszország és Litvánia, mint alapító tagok képviseletében, Brüsszelben kérvényt nyújtottak be a szegedi ELI-ERIC megalapítására vonatkozóan, ami az ELI -ALPS Lézeres Kutatóintézet szempontjából is igen fontos lépésnek számít.
A tudomány fejlődésének szükségszerű következménye, hogy a tudományos nagyberendezések beruházási, költségei olyan mértékben megnőnek, hogy ezek előteremtéséhez elengedhetetlenek a nemzetközi együttműködések. Ezt felismerve az EU illetékes szervei létrehozták az úgynevezett European Research Infrastructure Consortium (ERIC) formát, ami arra szolgál, hogy jogi-adminisztratív keretet biztosítson az adott nagyberendezés nemzetközi működtetéséhez.
Ezért az ELI projekt szempontjából is igen fontos mérföldkőnek tekinthető az, hogy 2020. május közepén a koordinációval megbízott cseh szakemberek Csehország, Magyarország, Olaszország és Litvánia, mint alapító tagok képviseletében Brüsszelben benyújtották az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt. „Ez a kérvény, egy tervezéssel és építéssel eltöltött évtized után, igen fontos mérföldkő” – kommentálta az eseményt Prágában Allen Weeks az ELI Delivery Consortium főigazgatója. Hozzátette: „így végre lehetőség lesz arra, hogy a megalakítandó ERIC koordinálja a közös felhasználói programokat és a technikai működést”.
Az ELI több szempontból első. Nemcsak a benne működő berendezések unikálisak, hanem ez az első tudományos nagyberendezés, ami új Európai Uniós tagállamokban épül, és ez az első úgynevezett elosztott infrastruktúra, ami nem egy földrajzi helyen, hanem egyenrangú létesítményekként több országban épül. Ez utóbbi különösen aláhúzza az ERIC megalakításának fontosságát, hiszen a több telephely ellenére a felhasználói közösség számára az ELI-nek egységesen kell megjelennie.
Sokak számára külön üzenete van annak, hogy az ELI-ERIC megalakítására vonatkozó javaslat éppen a lézerek felfedezésnek 60. évfordulóján öltött hivatalos formát, hiszen a vezető európai lézerfizikusok – köztük Gerard Mourouval, aki az ELI-hez is nélkülözhetetlen felfedezéséért 2018-ban Nobel-díjat kapott –, kezdeményezésére megfogalmazódott ELI projekt fő célja az, hogy a következő évtizedben meghatározó módon járuljon hozzá a lézerfizika fejlődéséhez.
Forrás: SZTE
