Geek Girl Blog: egyedi dísztárgyak készítése ahogy még sosem próbáltad – bemutatjuk mire képes egy 3D nyomtató

A múlt hétvégén Varga Károly segítőmmel nagy fába vágtuk a fejszénket: elhatároztuk, hogy kipróbáljuk, mire is képes egy 3D nyomtató. Karcsi már nem most kezdte az ipart, jó ideje teszteli és próbálgatja, hogy a technika eme újabb gyöngyszeme mire képes, de jómagam csak most fedeztem fel az ebben rejlő lehetőséget, pontosan akkor, amikor megláttam műszaki szakim eme remekművét:

Ez a dísztárgy egy nagyon gonosz főellenséget ábrázol a World of Warcraft nevezetű online játékból, de nem is az a lényeg, hanem, hogy micsoda aprólékosan kidolgozott élethű tárgyat képes megalkotni egy 3D nyomtató. A látvány letaglózott és beindult a fantáziám, elhatároztuk, hogy alkotunk közösen egy dísztárgyat a 3D nyomtató segítségével, s ha már belefogunk a nagy munkába, mi mást választhatnék, mint szeretett városom, Szeged egyik közismert szobrát.

Nem is gondoltam volna, mennyi Szegedhez köthető 3D-s minta áll a rendelkezésre az interneten, csak győzzön közülük választani az érdeklődő, letölthető például a Dóm, a Kalapos hölgy szobra a Tisza partról, Szeged Múzsája, Erzsébet királyné, illetve Szent-Györgyi Albert szobrának mintája, de Szeged címerét is megalkothatjuk a kész sablon alapján. Én végül II. Rákóczi Ferenc lovasszobra mellett tettem le a voksomat, melyet ismerhet minden szegedi, hiszen a fejedelem büszkén és délcegen tekint mindenkire, aki keresztülhalad az Aradi vértanúk terén.

Miután a sablon kiválasztásában sikerült döntésre jutnunk, a projekt következő fázisaként Karcsi betáplálta a nyomtatandó file-t, rétegvastagságot, és az expozíciós időt a tervező programba. Ez az a feladat, ami a beállításokat követően információt ad a nyomtatás időtartamáról, ami jelenleg a mi lovas szobrunk esetében kicsivel kevesebb, mint kilenc óra volt.

Karcsitól megtudtam, az általa használt 3D nyomtató 0,05 mm vastagságú rétegeket képes létrehozni, a legkisebb dolog, amit segítőm nyomtatott vele az egy 2 mm-es csavar volt, a maximális méret pedig amelyre a készülék alkalmas nagyjából ez az asztali dísz méret, amilyennek készül az én leendő Rákóczis lovasszobrom is.

Maga a készülék úgynevezett műgyantával működik, ezt a folyadékot öntjük bele a nyomtatóba, amely a folyamat alatt a gép által kibocsátott UV – sugaraknak köszönhetően köt meg. Maga a folyamat sokáig nem tartalmaz semmilyen látványos elemet, nem is látjuk a gépben zajló munkát, csak amikor már kiemelkednek az egymásra simuló rétegek. Az biztos, ilyenkor a legszembetűnőbb a nem éppen kellemes szaga a gyantának, ami erősen belengte a helyiséget. Érdemes jól szellőző helyen nekifognunk az ilyesmi projektekhez, mert a vegyszer belélegzése nem egészséges.

Alig kilenc óra múlva pedig elkészült a várva várt “műalkotás”, amit rögtön tettünk is az UV – lámpa alá, hogy az anyag minél gyorsabban megkössön. Szerencsére ez már mondhatni egy gyorsabb folyamat, de azért ahogy az ujjammal tapogattam a szobrocskát éreztem, hogy a gyanta még kissé képlékeny, de pár óra múlva már teljesen megszilárdult.

Az UV – lámpázás után jött a lovas szobor elkészítésének utolsó fázisa: ecsetet ragadtunk és akril festékkel kifestettük a dísztárgyat, itt már nagyban a fantáziáé és a kreativitásé volt a főszerep, hiszen szabadon olyanra varázsolhatod a szobrot, amilyenre csak akarod. Egy jó tipp, amit én is Karcsitól kaptam, a szobor nyomtatás során szükséges tartóoszlopait, ha kitörjük, tökéletes lehet olyan kis helyek befestéséhez, amelyekhez nem férünk könnyen hozzá az ecsettel.

A festés eléggé időigényes meló, bevallom, azzal megint csak több órát eltölthet az ember, de a végeredményért megéri!

Hogy lássátok a 3D nyomtató sokoldalúságát szeretném megmutatni másik segítőm, Fülöp Dániel munkáját is, az ő nyomtatójával készült asztali díszt, ami Dani hozzáértésének köszönhetően igazán látványosra sikeredett: a benne lévő beprogramozott LED különböző rögzített sorrendben fényjátékot játszik, így bármelyik otthonnak méltó dísze lehet.