- Hirdetés -
- Hirdetés -
Közélet

Merkely Béla: lesznek még a mostaninál magasabb számok is, akár nyolcezerig is felmegy majd a napi esetszám

- Hirdetés -

Sokakat foglalkoztat a kérdés Szegeden is, hogy mennyien kell, hogy megkapják az oltást a nyitáshoz? Mikor lesz vége a járványnak? Mi a módja ennek? A Semmelweis Egyetem rektora ezekre a kérdésekre a Mandinernek válaszolt.

A különböző matematikai modellek előrejelzései szerint az elkövetkező hetekben tovább erősödik a járvány – véli Merkely Béla. „Lesznek még a mostaninál magasabb számok is, amik viszonylag hosszabb ideig tartják majd magukat. Azt is el tudom képzelni, hogy akár nyolcezerig is felmegy majd a napi esetszám” – nyilatkota a Semmelweis Egyetem rektora, mivel nem enged a vírus a szorításából és csütörtökre elérte az idei csúcsot az új fertőzöttek és a halottak száma. 

EZ CSUPÁN A JÉGHEGY CSÚCSA?

Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa, ennél ugyanis jóval több tényleges napi új eset lehet, mint Merkely hangsúlyozza, a H-UNCOVER országos reprezentatív epidemiológiai kutatás is kimutatta, hogy az igazolt fertőzések nem egy az egyben fedik le a valós megbetegedéseket, az utóbbi akár sokszorosa lehet az előbbinek. A regisztrált esetszám nyilván függ a lakosság szűrési hajlandóságától, sajnos nem mindenki megy el szűrni, aki találkozott a környezetében pozitív esettel, vagy koronavírussal összefüggő tüneteket észlel magán – indokolja a tényleges esetek száma és a regisztrált esetek közötti különbséget a Semmelweis Egyetem rektora. 

MÁJUS KÖZEPÉN VÁRHATÓ A LECSENGÉS

Annál, hogy mennyi lehet majd a harmadik hullám legmagasabb napi estszáma, pontosabban meg lehet becsülni, hogy mennyi ideig tart majd a mostani hullám – véli Merkely. Szerinte, ha még tovább tudjuk növelni az oltottak számát, és a következő hetekben legalább annyi embert be tudnak oltani, mint a múlt héten, akkor május közepén várható a lecsengés. Jelentős szigorítások esetén azonban az esetszámok növekedése két héten belül megállhat. A nyájimmunitás kialakulásához azonban minimum három-négymillió embernek fel kell vennie a vakcinát, még akkor is, ha az átfertőzöttek száma több millió is lehet. Mint ismert, a nyájimmunitást ugyanis a víruson már átesettek és az oltottak számának összege adja és természetesen van átfedés. 

KÉT ÚT VAN: KORONAVÍRUS-FERTŐZÉS VAGY OLTÁS

Annak kapcsán, hogy vajon lesz-e ennyi ember, aki kéri az oltást, azt mondja, jelenleg úgy látja a környezetében, hogy minden második ember utasítja el a vakcinát, ám a rektor optimista, szerinte előbb-utóbb belátják az emberek, hogy az immunitás megszerzésének két útja van, az egyik, ha megfertőződünk, a másik, ha kérjük az oltást. „Koronavírusosnak lenni azonban nemcsak fájdalmas, hiszen a kór következtében tüdőgyulladás, többszervi elégtelenség alakulhat ki, de bele is lehet halni. Kiszámíthatatlan betegségről van szó, még a harmincévesek sem lehetnek biztosak abban, hogy könnyedén átvészelik” – szögezi le. Hozzáteszi, hogy aki eddig megúszta a fertőzést, az nem az immunitásának, hanem a szerencséjének köszönheti elsősorban, így csak idő kérdése, hogy megkapja. A másik út az oltás, ami nemcsak biztonságos, de sokkal hosszabban tartó immunitást és védettséget ad, mint amikor valaki átfertőződik – véli Merkely.

GLOBÁLIS A PROBLÉMA

Merkely felhívja a figyelmet arra is, hogy amellett, ha Magyarország elérte a nyájimmunitást, az is cél, hogy a lehető legtöbb ország is elérje, mert a járvány globális probléma, a mutánsok kialakulásának esélyét csak a mihamarabbi oltással tudjuk minimalizálni. Mint mondja, bár az új oltóanyagok a legérzékenyebb pontját képesek eltalálni a koronavírusnak, és rendkívül hatásosak, de mivel szűkspektrumúak, ezért sajnos megvan rá az esély, hogyha az eredeti vírus úgy mutálódik, hogy a tüskefehérje genetikai állománya is módosul, hogy lehet, hogy nem lesz hatásos. 

Forrás: mandiner.hu

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb