Még mindig érezni lehetett a szénné égett fa szúrós szagát. Odabent félhomály honolt, mintha az egykor szebb napokat is látott épület örök gyászba vonult volna, csak a tűz martalékává vált beszakadt tető helyén szűrődött be némi napfény. Eltűntek a pult barázdái, amit egykor sok betérő vendég támasztott, helyette kígyópikkelyekként, mint valami absztrakt motívum hólyagosodik fel … Bővebben: Urbex365: bombázások, tűzesetek, elhanyagoltság – szép lassan az enyészetté válik a valaha pezsgő Újszegedi Vasútállomás