Megjelent Röst Gergelyék legújabb, vakcinákra vonatkozó tanulmánya: a Pfizer és a Moderna oltásai produkálták a legjobb eredményeket

Megjelent egy tanulmány, amely először közöl adatokat arról, hogy a Magyarországon használt vakcinák közül melyiknek a hatékonysága idővel hogyan csökken. A tanulmányt a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport hat tagja készítette, köztük Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A tanulmányból kiderült, hogy leginkább a kínai és az orosz, illetve AstraZeneca-vakcina hatékonyságán látszik meg az idő, a legjobban a két mRNS-vakcina, azaz a Moderna és a Pfizer–BioNTech oltása tartja magát. Jellemzően ez utóbbit adják itthon harmadik adagként, amelynek főleg a gyorsan csökkenő hatékonyságú vakcinák esetében látványos a hatása.

A PFIZER ÉS A MODERNA OLTÁSA PRODUKÁLTA A LEGJOBB EREDMÉNYEKET

Azt mára világosan tudjuk, hogy a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága idővel csökken, ezért is fontos a harmadik adag beadatása. Most pedig megjelent egy tanulmány, amely először mutatja be, hogy az egyes Magyarországon használt vakcinák koronavírus-fertőzés elleni hatékonysága milyen ütemben és mértékben csökken, és milyen hatással van erre a harmadik oltás. A tanulmány fő megállapításai:

• Eleinte mind a hat vakcina magas szintű védelmet biztosított minden korosztályban, egyedül a kínai vakcina hatékonysága kisebb némileg az idősek esetében.
• A védelem azonban idővel csökkenésnek indult. A hatékonyság csökkenése mindegyik vakcinánál jelentkezett, de a legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható.
• Minden korosztályban mérhető volt a csökkenés, de érdekes módon leginkább a fiataloknál.
• A hatékonyság csökkenését az emlékeztető oltás egyértelműen visszafordította. Ez markánsabban jelentkezett azoknál az alapoltásként adott vakcináknál, amelyeknél az oltottak nagyobb valószínűséggel kérték a harmadik adagot – azaz épp a fenti három, gyorsabban csökkenő hatékonyságú vakcinánál. A harmadik oltások túlnyomóan mRNS-oltások voltak.
• Összességében a két mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása produkálta a legjobb eredményeket minden korosztályban, még a csökkenő hatékonyság figyelembevételével is.

AZ ÁLTALÁNOS ÁTOLTOTTSÁGI MUTATÓKRA, ÉS A DIAGNOSZTIZÁLT FERTŐZÖTTEK ADATAIRA VOLT SZÜKSÉG

A Telex szerint a vizsgálathoz screening módszert alkalmaztak. Ennek leegyszerűsítve az a lényege, hogy a teljes lakosság átoltottságát összehasonlítják azzal, hogy az igazolt fertőzöttek milyen arányban voltak beoltva. A módszer nagy előnye, hogy csak az általános átoltottsági mutatókra és a diagnosztizált fertőzöttek adataira van hozzá szükség, azokéra nem, akik nem fertőződtek meg, így jóval könnyebben kivitelezhető kevesebb információ alapján is, és szinte valós idejű hatékonyságkövetést tesz lehetővé. Ennél pontosabb módszer, ha rendelkezésre áll kontrollcsoport, de mint a most megjelent tanulmány szerzői is megjegyzik, a két módszer eredményei, legalábbis a közös, nyárig tartó időszakot tekintve, egybevágtak. A kutatók az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból tudták kiszámolni, hogy az adott héten hányan kapták meg a második (az egydózisú Janssen-vakcina esetén az egyetlen) oltásukat, de mivel a teljes védelem kialakulásához két hétre van szükség, ennyivel elcsúsztatták az átoltottsági adatokat. (A csak részlegesen oltottakkal nem számoltak.) A fertőzöttségi adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatbázisából nyerték ki, amely minden igazolt esetet összeköt az oltottsági adataival, azaz ebből tudni lehet, hogy a fertőzöttek, ha oltva voltak, milyen típusú vakcinával, hány adaggal, és pontosan mikor.

Röst Gergelyék már korábban is nagyot alkottak. Nekik köszönhetjük azt a videót is, ami megmutatja, hogyan pusztítja a sejtjeinket a koronavírus: