Orbán Viktor: Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t, nem lesz béketárgyalás és Magyarországnak is le kell jönni a gázról

Szombaton délelőtt tartott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn, a 31. Tusványos fesztivál zárónapján. Utoljára 2019-ben szólalt itt fel. A Telex szerint az itteni szereplései hagyományosan nagy port kavarnak Magyarországon, ugyanis a miniszterelnök Tusnádfürdőn nemcsak az aktuális politikai eseményeket értékeli, hanem a követendő kommunikációs irányokat is meghatározza.

A miniszterelnök azzal kezdte, hogy Németh Zsolt azzal a figyelmeztetéssel hozta Tusnádfürdőre, hogy pontosan fele olyan hosszan beszéljen, mint szeretett volna. A fele az jó szó, egyszer a pápát is megkérdezték, mennyien dolgoznak a Vatikánban, azt mondta, a fele. Mindenesetre megpróbálja befogadható hosszan elmondani a beszédét, de nem ígérte, hogy rövid lesz. „Jó okunk van, hogy Fidesz fröccsöt igyunk, az kétharmad-egyharmad” – mondta Orbán, majd hozzátette, hogy a veszélyek korába léptünk, és korábban megrendíthetetlennek hitt oszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak. Három ilyet idézett: “korábban azt gondoltuk, a tudomány védőburkában élünk, de jött egy vírus, Európában nem lehet háború, a szomszédban az van, és azt gondoltuk a hidegháború nem térhet vissza, de most sokan dolgoznak mégis azon, hogy blokkvilágba szervezzék az életünket.”

RENDBONTÁS A BESZÉD ALATT

Az Orbán-beszéd alatt néhányan egy román feliratú molinót tartottak fel, de többen köréjük gyűlve esernyővel takarták el a feliratot, némi kiabálás után leültették, majd kivezették a két felelőst. „Az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik” – mondta Orbán Viktor, majd statisztikákat idézett, amik szerint pozitívan változott az életünk. Az általános hangulat szerinte mégis az, hogy a világ egyre rosszabb hely. „A hírek tónusa egyre sötétebb”, sokan világvégét várnak. Hogy lehet, hogy ennyire sokan félreértik ezt a folyamatot? – tette fel a kérdést. Orbán szerint ez egy nyugati jelenség, amire a zapatnyikok, azaz a született nyugatosok csak legyintenek, azt mondják, nincs nagy baj, már 100 éve is a Nyugat hanyatlásáról beszéltek. Ami most van, az viszont nem szellemi és demográfiai hanyatlás, mint 100 éve, hanem anyagi és hatalmi hanyatlás is. „A rivális civilizációk kitanulták a nyugati technológiákat, de az értékrendszert nem vették át” – foglalta össze. A legfájóbb ebben az a miniszterelnök szerint, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést.

A MEGÚJULÓ ENERGIA MÉG NEM MŰKÖDIK

A Nyugat elveszíti az anyagcsatát – mondta a miniszerelnök. A világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik. A mi helyzetünk pedig duplán nehéz. 2013-ban az USA a kitermelés új technológiáját indították meg, ami erősebb pozíciót jelent a nemzetközi biztonság terén, mondták, tehát külpolitikai fegyverként használják, fordította le Orbán. Bátrabb szankciós politikát alkalmaznak, és nekiálltak hogy erőteljesen ösztönözzék a szövetségeseket az USA-ból érkező szállítmányok megvásárlására. Ők nem függenek más energiájától, képesek nyomást gyakorolni, rá tudják venni a szövetségeseket, hogy tőlük vásároljanak. Európa válaszolt erre, nem akartunk függőségbe kerülni az amerikaiaktól, folytatta Orbán. Így amíg lehet, a német-orosz energiatengelyt megpróbálták megvédeni a nemzetközi politika pedig épp ezt veri szét. A megújuló energia pedig még nem működik.

AZ EU MINDENKI GÁZFOGYASZTÁSÁT CSÖKKENTENI AKARJA

Az európai értékekről szólva Orbán arról beszélt, hogy az EU mindenki gázfogyasztását csökkenteni akarja. Orbán nem tudja, hogy lehetne, ezt kivitelezni, de ezt mondta „erre van német know-how”. A miniszterelnök szerint a terv az, hogy akinek elfogy a gáza, az elvegye attól, akinek van, amit nemes egyszerűséggel einstandnak neveznek. A nyugat kezében nincs tehát többé nyersanyag, csupán

• katonai erő és
• tőke.

ELLAKJÁK TŐLÜNK A KÁRPÁT-MEDENCÉT

A kihívásokról is beszélt Orbán Viktor. Az első és legfontosabb kihívás a népesedés, demográfia – mondta. Jóval több a temetés, mint a keresztelő. A világ népeit két csoportba lehet sorolni: akik képesek a biológiai fenntartásra, mi a másikba tartozunk. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, pedig mindennek ez az alfája és ómegája. Ha nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Kárpát-medencét. A másik a migráció, lakosságcsere. A migráció kettéválasztotta Európát. Az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és azon kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok nem nemzetek, népek konglomerátuma. Nem a Nyugat, hanem a posztnyugat. És 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás. Európa másik fele, mi, közép-európaiak vagyunk. A két fél között egy csata zajlik. Mi ugyan tettünk ajánlatot, hogy hagyjuk békén egymást, mindenki döntsön maga arról, kivel szeretne élni, de visszautasították, és csata zajlik, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint ők. Brüsszel a Soros-csapatokkal ránk akarják kényszeríteni a migránsokat – mondta Orbán, aki szerint bár most kevesebb szó esik a migrációról, de a helyzet változatlan, Soros György és a brüsszeli erők még mindig ránk akarják kényszeríteni a migrációt, bíróság elé citálták Magyarországot, „el is vagyunk ítélve” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ezt az ítéletet eddig csak az ukrán válság miatt nem kezdték el végrehajtani. „Mi csak azt kérük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára.”

A JÓ IDŐK NEHOGY GYENGE EMBEREKET NEVELJENEK

Eljön majd az idő, amikor az érkező keresztényeket be kell fogadnunk, akiket meg nem akarunk beengedni, a nyugati határainkon majd meg kell állítani, mondta Orbán, és hozzátette, a gyerekeinket kell felkészíteni arra, hogy képesek legyenek majd megtenni. A jó idők nehogy gyenge embereket neveljenek, erre kell figyelni. A következő kihívás a gender, amit mi gyermekvédelmi törvénynek hívunk. Kevesebb szó esik erről, de ebben az ügyben is bíróság elé vittek minket, várjuk az eredményeket. Az egyetlen eredmény, ami Varga Juditnak köszönhető, hogy ezt a vitákat leválasztottuk az uniós pénzről szóló vitákról, mondta. Mi azt kérjük csak, hogy fogadják el, nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén.

OROSZORSZÁG SOHA NEM FOGJA MEGTÁMADNI A NATO-T

A háború kérdése a negyedik legfontosabb – folytatta Orbán. Minden háború elsődleges szempontja a tény, hogy az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket. A magyar kormány legfőbb kötelessége, hogy magyar szülő, és magyar gyermek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Vannak országok, akik bírálnak minket, hogy nem vagyunk eléggé elkötelezettek az ukránok mellett, de ők messze vannak, és pénzt vagy fegyvert adnak, de mi érintettek vagyunk, 86 magyar ember halt meg abban a háborúban. „Csak mi adtunk vért abban a háborúban, a kritizálók nem” – mondta. A béke az egyetlen megoldás, a háborús infláció és gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben.

„Ez nem a mi háborúnk. Magyarország NATO-tag, a NATO erősebb, mint Oroszország és Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t”

– mondta Orbán, aki szerint gyenge de érthető ukrán propaganda mondat, amikor ennek ellenkezőjét állítják, hiszen minél több országot akarnak bevonni.

HA A KRITIKUS PILLANATBAN TRUMP LETT VOLNA AZ ELNÖK, ÉS ANGELA MERKEL A KANCELLÁR, AKKOR NEM LENNE MA HÁBORÚ

A miniszterelnök arról is beszélt, miért tört ki igazából az orosz-ukrán háború. Szerinte az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, ezt le is írták, elküldték az amerikaiaknak és a NATO-nak is. Az oroszok azt kérték, hogy Ukrajna sose legyen NATO-tag. Ezt a nyugat elutasította, azt mondták, a NATO a nyitott aktók politikáját folytatja, bárki kérheti a felvételét. Orbán szerint ez a visszautasítás okozta, hogy most az oroszok fegyverrel akartnak érvényt szerezni annak, aminek tárgyalással nem tudtak. A miniszterelnök azt is mondta, hogy ha a kritikus pillanatban Trump lett volna az amerikai elnök, és Angela Merkel a német kancellár, akkor ma nem lenne háború.

AZ UNIÓNAK AZ OROSZOK ÉS AZ UKRÁNOK KÖZÉ KELLENE ÁLLNIA

A magyar GDP összevetve a nagy európai országokéval, szerénynek mondható, a hadseregünk sem a legnagyobb. Lehet, hogy átlátjuk a helyzetet, tisztánlátásunk, de a háború kérdésében keveset számít, az erőjáték. Azt az illúziót nem érdemes dédelgetni, hogy befolyásoljuk a tanácsainkkal, de minden vitában morális kérdés: meg kell próbálni elmondani, és megpróbálni rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiának. Mind a négy defektes kereket ki kell cserélni, utalt a korábbi mondatára. Béketárgyalás, jó békeajánlat – erre lenne szükség szerinte. Az Uniónak nem az a dolga, hogy az oroszok vagy ukránok oldalára álljon, hanem, hogy közé álljon, mondta.

OROSZ – UKRÁN BÉKETÁRGYALÁS NEM LESZ

Mi fog történni? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Az oroszok ilyen régi nyelvet beszélnek (…), de ez nem azt jelenti, hogy nincs értelme annak, amit mondanak.” Az orosz képviselő néhány napja azt mondta, addig fognak nyomulni, amíg a front olyan messzire nem kerül, amilyen messziről Ukrajna területéről nem lehet belőni Oroszország területére. Eszerint pedig minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket adunk Ukrajnának, annál hosszabb lesz a háború. „Orosz-ukrán béketárgyalás nem lesz, aki erre vár, hiába vár.” Oroszország biztonsági garanciákat akar, ezért csak akkor lesz béke, ha orosz-amerikai tárgyalások lesznek – állította a miniszterelnök. Európa eljátszotta a mediátori esélyeit 2014-ben, amikor megkötötték ugyan a minszki megállapodást német és francia garanciákkal, de ezt ez a két ország nem tudta kikényszeríteni Ukrajnával szemben, ezért az oroszok már nem az EU-val, hanem az amerikaiakkal akarnak tárgyalni.

A MAGYAR GAZDASÁG NEM BÍRJA KI A REZSICSÖKKENTÉST

Mi a rezsicsökkentés jövője Magyarországon? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. “Komoly társadalompolitikai eredmény a magyarországi rezsicsökkentés, hiszen lehetett látni, a megkeresett jövedelem nagy százalékát viszi el a rezsi Magyarországon, ezért garantáltuk fix áron” – kezdte Orbán Viktor. Jól működött 10 évig, de a háború kibillentette, folytatta. A feladat ezt megvédeni, amit úgy lát, sikerülni is fog. Az átlagfogyasztásig megmarad a korábban csökkentett ár, csak efölött kell piaci árat fizetni. Számszerűsítette is Orbán: 2021-ben az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki a különbözet miatt 296 milliárd volt, 2022-ben – ha mostani árak maradnak év végéig -, akkor 2051 milliárdot. Hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság így nem bír ki – mondta.

LE KELL JÖNNI A GÁZRÓL

A megindult állami beruházásokat befejezik, de amit nem kezdtek el, azt egyelőre nem is kezdik, mert nem tudni, be tudják-e fejezni – mondta a miniszterelnök az állami spórolásról. „Le kell jönni a gázról, mert az áram sokkal kisebb terhet jelent Magyarországnak” – tette hozzá az energiamixről szólva, indoklása szerint Paks segít az áramtermelésben, ezért azt olcsóbban tudjuk adni. A másik lehetőség a biomassza, „ahogy a tűzifát hívják modernül”. A másik gond, ami előttünk áll, a recesszió, aminek réme egész Európát gyötri. Orbán szerint a forint gyengülését automatikusan okozza, hogy a dollár erősödik az euróval szemben. Ennek ellenére a magyar gazdaság az előrejelzések szerint nőni fog. Közben Európa több országa visszaesik, ami politikai instabilitást eredményez. A magyar dilemma ebben a helyzetben az, lehetséges-e lokális kivétel a globális recesszió alól. A magyar cél az, hogy Magyarország az legyen.

2030-RA GYÚRUNK

A következő 2+2 évre is elmondta az ország terveit Orbán, de hozzátette a távolabbiakat is. Kimaradni, ez a kulcsszó – mondta. Magyarországnak akkor sikerül megőrizni a sikereinket gazdasági értelemben, ha kimaradunk a háborúból a migrációból, a genderőrületből, a globális adóból, és az európai általános recesszióból. 2010-ben sikerült, 2020-ban is sikerült a járvány idején. Minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk – mondta. Új megállapodást kell kötni az Unióval, új megállapodást kell kötni Kínával és az USA-val is. Ha ezt sikerül megoldanunk, akkor vissza tudunk kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára. „De valójában 2030-ra gyúrunk” – mondta Orbán. Ekkora fog felhalmozódni a nyugati világ problémái. Komoly válság lesz Amerikában, és az eurozóna össze problémája is ekkorra fog csúcsra jutni; a déli eladósodás, az északiak kifizetése – nem lesz fenntartható, ha így marad. Az Unióban újabb politikai erővonalak is lesznek: nettó befizetők leszünk például a jobb gazdasági fejlődés miatt.