Egyre nagyobb terhet jelent a megyeszékhelyek és Budapest vonzáskörzetében a népszerű települések szakadatlan bővülése: a falvak, városok egyre kevésbé tudnak lépést tartani lakosság gyarapodásával, és közben a nyugodt vidéki hangulat is odavész. A Népszava szerint a Szeged melletti Algyőre is egyre többen költöztek ki az utóbbi években, mára azonban fékezné ezt a folyamatot a település: szokatlan rendeletben – például a telkek méretével, a kocsibeállók kötelezővé tételével – gátolnák az elvárosiasodást.
A portál kiemelte, az, hogy a települést ma is sokan választják lakhelyül egyértelmű volt, hiszen két közeli utcában öt építkezést számoltak meg. “Algyő az első nagy átalakuláson a 60-as években ment át, amikor olaj- és szénhidrogénmezőt találtak. Jelentősen megváltozott a falu társadalmi összetétele, tíz év alatt ezer fővel nőtt a lakosok száma. Az ország minden részéről jöttek ide dolgozni, elsősorban fiatal férfiak. A tanyai élet is szűnni kezdett. Ekkor kezdett el városiasodni a település” – így emlékezett vissza az elmúlt évtizedekre Molnár Áron független polgármester, aki Algyőn született, ott nőtt fel, és ma is élénken él benne a gyerekkori falukép.
SZINTE NINCS ELADÓ TELEK A FALUBAN
Molnár Áron felidézte, 1973-ban Szegedhez csatolták a falut, de egy népszavazást követően 1998-ban leváltak, ekkor olyan anyagi erőforrásokhoz jutottak amit korábban nem láttak: az övék lett az iparűzési adó, ami a MOL-nak köszönhetően jelentős összeg. Az urbanizáció második felvonása ekkor vett igazán nagy lendületet. Míg máshol az elvándorlás, az elöregedő társadalom miatt fájt az önkormányzati vezetők feje, Algyőn megfordult a trend. Amikor telket parcelláztak, volt, hogy licitáltak azokra. A folyamat mára sem lassult: szinte nincs eladó telek a faluban, a házak elkelnek, mielőtt meghirdetnék. Később egyre-másra jöttek az olyan ötletek, hogy a tulajdonosok a nagyobb portákat szétszabdalnák, úgy hirdetnék meg, máskor társasházakat álmodtak egy szűkös telekre.
FÉKEZNÉK A TELEPÜLÉS NÖVEKEDÉSÉT
A beszámoló szerint az utóbbi pár évben 10 százalékot emelkedett a lakosok száma, így ma körülbelül 5600-an élnek a településen. Sokat elárul a település helyzetéről, hogy az óvoda itt csúcsra jár, és most építenek új bölcsődét. Kérdés, meddig tudnának lépést tartani a növekedéssel. Molnár Áron szerint ugyanis pont a hozzájuk hasonló önkormányzatokat sújtotta a kormány. Korábban 1,4 milliárd volt az adóbevételünk, tavaly 750 millió, miközben ugyanazok a feladataik, éves költségvetésük pedig 2,1 milliárd forint. Mindezek vezettek oda, hogy az algyőiek mára elhatározták: fékeznék a település növekedését. Ezt egy helyi rendelet módosításával érnék el. Úgy tervezik, a legkisebb kialakítható telekméret 500 helyett 720 négyzetméter lesz, legalább a harmadán zöldfelületet kell kialakítani. Kocsibeállót is kötelező lesz építeni, hogy ne az utcán parkoljanak a járművek. További ötlet, hogy csak 1000 négyzetméter fölötti telken lehessen társasházat építeni, az elvárt terület minden pluszlakással nőne.
A FIATALOKÉ A JÖVŐ
“Ne az legyen a cél, hogy minél kisebb helyen minél többen legyünk. Egészséges tér kell, és a lakosság egy része biztosan így gondolja, hiszen tőlük kapom a visszajelzéseket. Az emberek kapcsolata szorosabb egy faluban, más, mint egy városban” – érvelt a szándék mellett a polgármester. A lap azt is írja, hogy legalább fél év, mire az összes hatóságon végigmegy a módosítási terv, de az ötletet már ismertették egy lakossági fórumon. A megkérdezett helybeliek helyeslik az irányt, igaz megjegyzik, náluk sem kell már a nagy porta, mint régen: az emberek nem akarnak állatot tartani, kiskertet művelni, véli Kovács Anna és Udvari Etelka. „A fiataloké a jövő. Legyen csak városias, nehogy már visszafelé haladjunk” – fejtette ki az ellentétes meglátását egy 75 éves asszony.
