Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után. A politikus leszögezte, hogy Magyarország nem kíván azon államok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira.
A miniszter a közmédiának adott interjúban elmondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.
SIKERES GYAKORLATKÉNT TEKINTENEK A REZSIVÉDELMI INTÉZKEDÉSEKRE
Varga Mihály az Index szerint hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét ebben a régióban, ami már olyan tehernövekedést jelent a középosztály, valamint az alsó-középosztály számára, amelyet állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni.
“Ezért is volt helyes a magyar kormány lépése, amellyel megőrizte a rezsivédelmi intézkedéseket, és az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz”
– mutatott rá, hozzátéve, hogy tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés, egyfajta sikeres gyakorlatként.
NEM KÉRÜNK AZ IMF HITELBŐL
A beszámoló alapján a politikus hozzátette, hogy Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira, ebben a viszonyrendszerben Magyarország azokat a megoldásokat kívánja megismertetni az IMF-fel, amelyek a 2010-es években segítettek abban, hogy Magyarország egy IMF-megsegítette országból egy olyan országgá tudott válni,
amely már a Covid előtt a legmagasabb növekedést tudta produkálni az Európai Unióban.
Kristalina Georgieva, a szervezet vezetője az MTI szerint felhívta a figyelmet, arra is látnak esélyt, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4 és fél százalékot közelítheti.
