A Szegvári Vadásztársaság területén Molnár Nándor hivatásos vadász az egyik nagyméretű ládacsapdájában egy fiatal aranysakált talált – írja az Agrojager. Mint kiemelték, ez még a szakmában is ritkaságnak számít, mivel a „toportyán” rendkívül óvatos, a fiatal példányokat azonban könnyebb megtéveszteni. Molnár Nándor a vadászterület déli részén eddig aranysakállal még nem találkozott, bár az Alföld ezen szegletében időnként felbukkannak vándorló egyedek.
A faj stabil populációt még nem tudott létrehozni, mivel a helyi illetékes hivatásos vadászok aktivitása folyamatos. A Csongrád-Csanád megyei vadgazdálkodók, ha szükséges egymást segítik, és információval látják el, ha egy falka feltűnik. Az aranysakál megjelenése a természetvédelem és a vadgazdálkodás számára sem előnyös, mivel a vadászható fajok mellett, a védett és fokozottan védett emlős, madárfajokat, hüllőket, kétéltűeket is elfogyasztja. Az aranysakálok főleg a terület nyugati feléből, az ártérből bukkannak fel időnként. A Tisza ártere egy olyan védett, tökéletes élőhely, amely az aranysakál számára az egyik legjobbnak tekinthető.
MINDENT MEGTESZNEK, HOGY NE SZAPORODJON EL A NÁDI FARKAS
Az ártéren folyamatos a takarás, el tud bújni, és bármelyik napszakban zavartalanul is mozoghat. A visszatelepült ragadozóból tavaly összesen kilenc egyedet, idén hatot hoztak terítékre lőfegyverrel és csapdával – számolt be az Agrojager. A tapasztalt hivatásos vadász csapdaparkot üzemeltet, melyek közül hattyúnyak csapdákat is előszeretettel használ. A csapda környékét, valamint a csalit minden esetben halolajjal önt le azért, hogy minden más „szag” eltűnjön. Szegváron, ha lehetőség van rá, akkor magasabb pontokra helyezi ki a csapdáit, mert a változó szélirány miatt gyorsabban megtalálják az éhes ragadozók a felkínált csalit. Mivel az Alföldön az őz-, valamint az apróvadállománya kimagasló jelentőségű, mindent megtesznek azért, hogy ne szaporodjon el a nádi farkas. Az aranysakál megjelenése óta, az őz állománya valamelyest csökkent. A pontos okait nem ismeri senki, de a sakál az őzgidákat kifejezetten pusztítja. Az Alföldön a hivatásos vadászok áldozatos munkájának köszönhetően az aranysakál vélhetően nem fog jelentősen elszaporodni.
