Elhunyt Keszthelyi Lajos kutatóprofesszor, az SZBKI egykori főigazgatója, aki oly sok éven át segítette a tudományos munkát Szegeden

Életének 96. évében elhunyt Keszthelyi Lajos Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta pénteken az MTI. Keszthelyi Lajos nem csak az MTA rendes tagja volt, hanem a Szegedi Biológiai Kutatóintézet főigazgatójaként is dolgozott, és több mint 10 évig kutatóprofesszorként segítette a Szegeden folyó tudományos munkát.

A biofizikust, aki kutatóként nemzetközi hírnévre tett szert a biológiai aszimmetria eredete és a bioenergetika területén elért eredményeivel, pénteken érte a halál.

1973-BAN LETT IGAZGATÓHELYETTES SZEGEDEN

Keszthelyi Lajos 1927-ben született Kaposváron. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet 1950-ben. 1951-től 1954-ig az MTA aspiránsaként végzett kutatómunkát a fővárosi egyetem fizikai intézetében, illetve az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében, ahol 1954-től 1973-ig dolgozott. 1955-ben védte meg kandidátusi disszertációját, majd 1962-ben a fizikai tudomány doktora lett. Keszthelyi Lajost 1973-ban nevezték ki az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének (SZBKI) szervezeti keretébe tartozó Biofizikai Intézet igazgatóhelyettesévé,

• 1975-től 1993-ig az intézet igazgatója, egyúttal a bioenergetikai csoport vezetője volt.
• Ezzel párhuzamosan 1987-ben és 1988-ban az Amerikai Egyesült Államok több egyetemén is oktatott.
• 1989 és 1993 között az SZBKI főigazgatójaként dolgozott,
• 1993-tól 2005-ig pedig kutatóprofesszorként segítette a Szegeden folyó tudományos munkát.

Az Akadémia méltatása szerint Keszthelyi Lajos a biológiai aszimmetria eredete és a bioenergetika kutatásának nemzetközi hírű szakértője volt. Eredményeivel nagyban hozzájárult a bakteriorodopszin fényenergia – elektromos energia átalakulási mechanizmusának megértéséhez. Munkásságát számos díjjal, így 1993-ban Széchenyi-díjjal, 2007-ben pedig Akadémiai Aranyéremmel ismerték el.