A Boszorkánysziget sétányosítása kapta a legtöbb szavazatot a közösségi gyűlésen Szegeden
A közlekedés, a hulladékkezelés és a városi hőszigetek kezelésére szolgáló zöldfelületek, valamint a lakossági tájékoztatás volt a téma az első szegedi közösségi gyűlésen. Mint kiderült, a Boszorkánysziget sétányosítása kapta a legtöbb szavazatot Szeged első közösségi gyűlésén, de sokan hozták fel a harmadik hidat is. Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi adjunktusa a Rádió 88-nak elmondta, az eseményen 50 szegedi vett részt, akik meghívót kaptak a gyűlésre.
A megbeszélésen olyanok vettek részt, akik a statisztika szerint nagyjából leképezik a város lakosságának összetételét. Az eseményen a közlekedésről, a zöldfelületekről, a hulladékgazdálkodásról és a tájékoztatásról esett szó.
KÖZÖS GONDOLKODÁS SZEGEDEN
“A projekt célja, hogy egész Európában közelebb hozza a lakossági véleményeket a döntéshozáshoz és bevonja a lakosságot a városokat, régiókat érintő helyi döntéshozatalba, hiszen mindenki véleménye számít. A rendezvény keretén belül három szakpolitikai témát és egy átfogó, horizontális témát vizsgáltak meg. A közlekedés, a hulladékkezelés és a városi hőszigetek kezelésére szolgáló zöldfelületek, valamint a lakossági tájékoztatás témakörök esetében a közösségi gyűlésen résztvevő szegedi polgárok, vagy mindennapjaikat Szegeden töltő egyetemi polgárok közösen gondolkodtak a legfőbb, témakörökbe eső problémákon és azok megoldási lehetőségein” – mondta Dr. Nagy Gyula, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatója, projektkoordinátor.
A LEGFŐBB PROBLÉMÁK
Az SZTE azt írja a szerkesztőségünknek küldött közleményében, hogy a közlekedés esetében alkalmazott módszer a jövőalkotás eszköze volt. A résztvevőket megkérték, hogy azonosítsák a legfőbb problémákat és alkossák meg azt a pozitív jövőképet a 10 év múlva létező Szeged számára, amely kiküszöböli ezeket a gondokat. A városi zöldfelületek fejlesztését a négy munkacsoport négy különböző oldalról közelítette meg, ebben a segítségükre egy kártyajáték volt, melyet a Firenzei Egyetem építész karának munkatársaival közösen fejlesztett helyszínre a SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének városfejlesztéssel foglalkozó csapata. Indokolt volt a téma, hiszen a helyi levegőminőség igen érzékeny területen romlik, a Petőfi-telepi Fő tér közvetlen szomszédságában van általános iskola és óvoda is.
A közösségi gyűlés utolsó etapjában a szegedi hulladékgazdálkodás kérdéskörét vitatták meg. A résztvevők megegyeztek abban, hogy lokálisan vannak gócpontok, melyek kezelhetők, de a város alapvetően tiszta és rendezett. Így a térképen azonosított problématerületekre egyedi megoldásokat és hozzá kapcsolódó lakossági tájékoztató kampányt dolgoztak ki. A javaslatok között hangsúlyos volt a szeméttel tüzelés visszaszorítását célzó kampány, melynek egyszerű üzeneteit művészeti alkotásokkal, akár képregénnyel lehetne hatékonyan eljuttatni a célközönséghez.
FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁS LESZ
“A rendezvény rövid megnyitójában a projekt koordinátora elmondta, hogy Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester figyelemmel kíséri az eseményt és az ott született eredményeket, melyről a tavasz folyamán a projekt szakemberei folyamatos tájékoztatást fognak adni. Az eredmények hasznosulása a város nyitottságán is múlik, de a kommunikáció folyamatos, így valamilyen módon a kidolgozott programok vagy azok egyes elemei biztosan hasznosulnak. A Szegedi Tudományegyetem kutatói a konzorcium 14 másik partnerintézményével megosztva magas rangú folyóiratokban fogják publikálni az első Szegedi Közösségi Gyűlés eredményeit, illetve a rendezvény közben megfigyelt csoportdinamikákat, annak változásait” – tudtuk meg Nagy Gyulától.
