Lábhajtányos kisvasutat és látogatóközpontot akartak építeni a Csaj-tó mellett, Csongrád-Csanád vármegyében – a beruházást elsodorta a háború és a rezsicsökkentés szele
A Dél-Alföldön három éve egy újfajta idegenforgalmi beruházást terveztek állami támogatásból: a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Csaj-tó mellett lábhajtányos kisvasutat és hozzá látogatóközpontot akartak építeni 850 millió forintból – írja a Telex, akik szerint a beruházástól azt várták, hogy a természetjáró turizmus majd fellendül, azonban a fejlesztés elmaradt, mert a kormány csökkentette a kiadásokat.
A lap azt írja, hogy az új kisvasút a korábbi tervek szerint 2022 végére készült volna el, ennek a lábhajtású, a kerékpárhoz hasonlóan működő kocsijain gurulhattak volna a kirándulók a Csaj-tó mentén. A Kiskunsági Nemzeti Park szerint ez a fejlesztés takarékossági okokból elmaradt.
ORSZÁGSZERTE MARADNAK EL FEJLESZTÉSEK
A Kiskunsági Nemzeti Park a lapnak azt írta, hogy „a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat rendelkezett az állami építési beruházások felfüggesztéséről, amelybe beletartozott a Csaj-tó fejlesztése is.” A lap szerint a beruházással kapcsolatos kormányhatározat neten elérhető szövege szerint országszerte maradnak el különféle fejlesztések.
RÉGI NAGY ÁLOM VOLT
A Telex cikke szerint a Szegedtől északra mintegy 50 kilométerre lévő Csaj-tó idegenforgalmának fellendítése régi nagy álma a környéken lévő kistelepülések vezetőinek, akik szerettek volna további beruházásokat is, hogy minél több turista keresse fel az egyébként gazdasági szempontból nem túl fejlett vidéket. A Csaj-tó különféle vadmadarak ezreinek, köztük gémeknek, gulipánoknak, vadludaknak, récéknek, sirályoknak kedvelt fészkelő-, illetve átvonuló helye, így érdekes célpont lehet a természetjáróknak.
A Csongrád-Csanád vármegyében, Baks, Csanytelek és Tömörkény falvak közti halastavat részben természetes medrekből 1964 és 1971 között alakították ki, a mai összterülete majdnem 190 hektár. Egy része 1998-ban került állami tulajdonba, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, 2018-ban pedig az egész tórendszert megvásárolták, azóta a természetvédelem a fő jellemzője.
FEL AKARTÁK ÉLESZTENI A KISVASUTAT
A kisvasutat eredetileg az 1960-as évek végén építették ki, hogy a haltenyésztésre használt tóhoz azon hordják a takarmányt a halak etetésére, és azon szállítsák el a halzsákmányt. Már régóta nem használják, a régi vonat egyik utolsó útjáról korábban videó is készült. Ezt a kisvasutat akarták feléleszteni 850 millió forintból, összesen 11 kilométernyi pálya helyreállításával. Ehhez a síneket, a gátakat és a vasúti töltéseket is fel kellett volna újítani, és a lábbal hajtható kis vasúti kocsikat is meg kellett volna venni. Terveztek a tóhoz madármegfigyelőt, látogatóközpontot és más kiszolgáló egységeket is.
„A Csaj-tó melletti kisvasút és hozzá az idegenforgalmi központ az eredeti elképzelések alapján később meg fog épülni” – válaszolta a lap kérdésére Bánfi Sándor, Tömörkény polgármestere. Azért ilyen biztos benne, mert szerinte a Kiskunsági Nemzeti Parknak ezt a támogatást már odaítélték. Vagyis szerinte amint lesz rá pénz, a beruházás biztosan megvalósul majd.
