Nem áprilisi tréfa, 6 fontos pénzügyi változás érkezik, melyekre érdemes figyelni a szegedieknek is

Hétfőtől 6 fontos pénzügyi változás érkezik, mint a kötelező fizetési kérelem, lezárul a lakásbiztosítási kampány, két kamatstoptól elköszönünk és a lakossági állampapírok kamata is elindul lefelé és néhánny banknál már most emelkednek a díjak. Ezekre a változásokra javallott figyelni április 1-től a szegedieknek is.

Hosszúhétvége ide vagy oda, a pénzügyi piac, a gazdasági változás folyik a maga medrében. Mutatjuk mi az a 6 fontos változás, amire érdemes lehet odafigyelni hétfőtő.

ÉRKEZIK A KÖTELEZŐ FIZETÉSI KÉRELEM FOGADÁSA

Az azonnali fizetési rendszeren belül április 1-től minden bank számára kötelezővé válik a bankszámlát vezető ügyfeleiknek érkező fizetési kérelmek fogadása. A magánszemélyek számára a fizetési kérelmek elfogadásával történő átutalásra nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A fizetési kérelmek küldésének biztosítása nem lesz kötelező.

Ilyen kérelmet indíthatnak magánszemélyek, cégek, ha a bankjuknál ez a szolgáltatás elérhető, de a közműcégek, hatóságok is bevezethetik ezt, amivel akár kiválthatóvá válhatnak a sárga csekkek. A fizetési kérelmet alapesetben 60 napig lehet kiegyenlíteni, de az, aki ilyet kapott, dönthet úgy is, hogy nem fizeti ki, vagy más összeget fizet, mint ami a kérelemben szerepel. Például nem kell elfogadni a villanyszámláról érkező kérelmet, ha az ügyfél más módon, bankkártyával, csoportos beszedéssel vagy sárga csekken fizeti a számlát. Hasznos lehet még a szolgáltatás akkor is, ha valaki másoktól kívánja a pontos összeget beszedni. 

Például, ha szét akarja osztani egy közös vacsora, italozás számláját fogyasztás alapján, vagy be akarja szedni a gyerekek szüleitől az osztálypénzt, esetleg elfogy a pénze a gyereknek egy táborban, és a szüleitől extra zsebpénzt szeretne kérni.

VÉGE A BETÉTI KAMATSAPKÁNAK

Megszűnik a banki betétekre előírt kamatsapka. Ez a rendelkezés a magánszemélyek nagyobb összegű, valamint a vállalatok és intézményi befektetők betétjeire adható maximális kamatot korlátozta eddig. A kormány 2022 őszén vezette be a kamatstopot a betétekre, miután a jegybank irányadó kamata 18 százalékra emelkedett, és kiderült, hogy nagyon sokan – főleg intézmények, privátbanki ügyfelek – ebben fialtatták a pénzüket.

Ennek alapján 2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek (majd 2023 végétől a vállalkozások) nem kaphattak a kereskedelmi bankoknál elhelyezett – látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű – betétjeik után a 3 hónapos diszkontkincstárjegy (dkj) aktuális aukciós átlaghozamánál magasabb kamatot.

A legutóbbi 3 hónapos aukciós dkj-átlaghozam 6,59 százalékos volt, áprilistól tehát a bankok ennél magasabb betéti kamatot is adhatnak az ügyfeleiknek, akár a jegybanki alapkamatnak megfelelőt is, ami most 8,25 százalékos.

BEFELLEGZETT A KKV-HITELEK KAMATSTOPJÁNAK IS

Megszűnik a kkv-hitelekre még 2022. október 27-től bevezetett kamatstop is. Ez alapján a kis- és középvállalkozások változó kamatozású kölcsöneinél alkalmazott referenciakamat mértéke a 2022. június 28. napján érvényes, szerződésben meghatározott referenciakamatnál nem lehetett magasabb.

A kkv-k jellemzően a BUBOR-hoz kötött kamatozású hiteleket vettek fel, 2022. június 28-án az egyhavi BUBOR 7,32 százalékos volt, a 3 havi 7,77, a 6 havi 8,26 a 12 havi pedig 8,68 százalékon állt. A keddi jegybanki kamatvágás után ezek az értékek most az egyhavi BUBOR-nál 8,25 százalékra csökkentek, a 3 havi 7,83, a 6 havi 7,58 a 12 havi pedig 7,22 százalékos.

Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások egy elenyésző része, amelyek egészen rövid kamatperiódusú hitelt vettek fel, átmenetileg tapasztalhat némi törlesztőrészlet-növekedést, de ha az elemzői várakozásoknak megfelelően folytatódik a jegybanki kamatcsökkentés, ez néhány hónap alatt akár el is tűnhet. 

A cégek többségénél viszont már nem fog nőni a kamat, a kamatstop tehát ezeknél a vállalati hiteleknél okafogyottá vált mostanra.

VÉGET ÉR A LAKÁSBIZTOSÍTÁSI KAMPÁNY

Első alkalommal az idén indult, és hivatalosan március 31-ig tart minden évben az a lakásbiztosítási kampány, amely során bárki, akinek lakossági vagyonbiztosítása (vagy közismertebb nevén lakásbiztosítása) van, felmondhatja évfordulón kívül is a biztosítását, és köthet egy újat akár a meglévő, akár egy másik biztosítónál.

Az idei év abból a szempontból különleges, hogy március 31. a húsvéti ünnepekre esik, ezért a kampány két extra nappal meghosszabbodott. Tehát most április 2-ig kell beérkeznie a felmondásoknak a biztosítókhoz. 

A felmondási döntés előtt érdemes összehasonlítani a biztosítók ajánlatait, amit legkönnyebben lakásbiztosítás kalkulátorral tehetünk meg. A díj mellett figyeljünk a biztosítási összegre, a biztosított károkra és az egyéb szolgáltatásokra is, mert ezek alapján tudjuk kiválasztani a számunkra legjobb biztosítást, illetve ellenőrizni, hogy van-e kedvezőbb konstrukció a meglévő szerződésünknél.

A jelzáloghiteles ügyfeleknek a bankjuknál is jelezni kell, ha új lakásbiztosítást kötnek. 

A most váltó ügyfeleknek a lakásbiztosítási évfordulója is változni fog az új szerződés kezdetének időpontjára. Aki nem használta ki a mostani időszakot, az is válthat később, de figyelnie kell, mikor van a szerződésének az évfordulója. Jövő márciusban pedig újra megnyílik a szabad felmondás és váltás lehetősége.

ELINDUL LEFELÉ EGYES LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROK KAMATA

Rossz hír a kisbefektetőknek, hogy a jövő héttől csökken két lakossági állampapír kamata is. Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) a korábbi 6,5 százalék helyett már csak 6 százalékos kamatot fog fizetni. A postákon kapható Kincstári Takarékjegy (KTJ) kamatát is mérsékelte az Államadósság Kezelő Központ, ebből a kétéves kamata továbbra is 6,75 százalékos lesz, de az egyévesnél 6,5-ről 6 százalékra megy le a kamat.

TÖBB BANKNÁL IS EMELKEDNEK A DÍJAK

Számos banknál emelkednek április 1-től a bankszámlavezetési költségek. Vannak olyan hitelintézetek, amelyek már a márciusi kondíciós listákban érvényesítették az áremeléseket, de olyanok is, amelyek csak áprilistól teszik ezt meg. A bankok a díjaikat a tavalyi átlagos infláció mértékével is megemelhetik, ami 17,6 százalékos volt.

Ettől persze el is térhetnek, nem automatikus az emelés. Az OTP például az elektronikus tranzakciók esetében nem érvényesítette ezt a díjemelést, 10 százalék alatti mértékben drágított, a többi díját viszont az inflációval azonos mértékben emelte meg. A CIB Bank is azt jelentette be, több ügyfelénél egyáltalán nem emelkednek a díjak, másoknál pedig kisebb mértékben, mint az infláció. A Raiffeisen is azt közölte, hogy a lakossági számlacsomagok többsége továbbra is 0 forintos számlavezetési díjjal vehető igénybe, az elektronikus átutalások költsége pedig 10 százalékkal emelkedik áprilistól, ha eddig sem volt ingyenes – írja az rtl.hu.