Szétszakítva is a magyar, magyar marad: ma van a Nemzeti Összetartozás Napja, exkluzív interjú Miklós Péter, történésszel

Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja, amikor az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezünk. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi törvényben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává. A jeles nap alkalmából, Miklós Péter, szegedi címzetes egyetemi tanárral és történésszel idézzük fel az akkori események jelentőségét a ma emberére vonatkozóan.

A MAGYAR NEMZET EGYSÉGES TUDOTT MARADNI

Kettős tartalmat hordoz a mai nap: egyrészt ma van a Nemzeti Összetartozás Napja, anna állítva emléket, hogy a magyarság több, mint ezer éve államalkotó egységet alkot itt a Kárpát-medencében. S, noha a történelem során határainkat politikai döntések, háborúk és egyéb folyamatok többször szétszabdalták, ennek ellenére a magyar nemzet, bár több ország területén, mégis egységes tudott maradni.

MOHÁCSHOZ FOGHATÓ TRAGÉDIA

A másik nagy jelentősége e napnak az 1920. június 4-ei trianoni békediktátum, amely a történelmi magyar királyság megszüntét jelentette, és nagyjából a mai, trianoni Magyarország megszületését hozta magával. “Ez nagyjából Moháccsal mérhető tragédiája a magyar történelemnek, hiszen ahogy Moháccsal a középkori félezer éves állam, úgy a modernkori magyar állam szűnt meg 104 évvel ezelőtt – árulta el Miklós Péter.

MAGYAROK TÍZEZREI KERÜLTEK SZÖRNYŰ HELYZETBE

Mint elmondta, ez a nap emlékezetpolitikai szempontból is nagyon fontos jelentéssel bír. E nap tragikus eseményei következményeként ugyanis magyarok tízezrei kerültek szörnyű helyzetbe, elég csak azokra gondolni, akiket elüldöztek, vagy távozni kényszerültek a szülőföldjükről. Magyarok milliói kerültek kisebbségi sorba: 1920-ban a szerb-horvát-szlovén, illetve a román királysághoz, Csehszlovákiához, valamint Ausztriához került magyarság bizony ezt a kisebbségi létet kényszerült megtapasztalni. Nagyon sok esetben vagyoni, anyagi javaik elveszítésével, és vallási, nyelvhasználati kultúrájuk megismerésének, gyakorlásának korlátozásával, és még üldöztetéssel is szembe kellett nézniük.

A TRAGÉDIA ELLENÉRE POZITÍV TÖLTÉSSEL IS BÍR EZ A NAP

“Mindezt a tragikus tartalmat az erre való méltó megemlékezés mellett pozitív tartalommal, a nemzet egységének szimbólumával, magasztos eszméjével töltötték fel a Nemzeti Összetartozás Napjaként” – mondta el a történész. De miért lehet, hogy Trianon fájdalma 104 év után is benne él a magyar emberekben, elevenen megmaradt az emlékezetben, ami a mai napig erős érzelmi töltettel bír sokak számára. “Egyrészt ez azzal indokolható, hogy egy példátlanul igazságtalan békediktátum született akkor. Pont ezért hívjuk diktátumnak és nem békeszerződésnek, mert a magyar kormánynak nem volt akkor sok lehetősége, alá kellett írni azokkal a feltételekkel, melyeket a háborúban győztes felek határoztak meg. Így az ország területének körülbelül kétharmadát elveszítette” – magyarázta a történész.

“BELE KELL, HOGY ÉGJEN MINDEN MAGYARBA”

Hozzátette, ennek a tragikus eseménynek összességében a gazdasági, politikai, társadalomtörténeti, valamint közlekedési következményei szörnyűek. “Már csak ezért is bele kell, hogy égjen minden magyarba” – mondta el. Másrészt, azért sem feledhetjük ezt az eseményt, mert talán nincs is olyan magyar család, akit valamilyen módon ne érintett volna Trianon. És itt látszódik a magyarok összefogása, hogy a tragédia, a szétszakadás ellenére a magyar, magyar maradt és megőrizte identitását. S ez leginkább a határon túli magyar közösségek esetében igaz, akiket hiába értek az évtizedek alatt támadások, megkülönböztetések, vagy atrocitásuk magyarságuk miatt, mégsem szűntek meg soha magyarnak lenni.