Kiirtották az indiai lótuszt a mártélyi Holt-Tiszából, idegenhonos faj, a hazai élővilágra is veszélyes lehet

Eltávolították az indiai lótusz növekvő állományát a Mártélyi Holt-Tiszából – adta hírül a Kiskunsági Nemzeti Park. A növény idegenhonos, inváziós faj, ezért a hazai élővilágra veszélyes lehet.

Rengeteg olyan állat- és növényfajjal élünk együtt, melyek emberi segítséggel távoli földrészekről érkeztek hazánkba. Vannak olyanok, amelyek nem okoznak problémát, de egyes fajok intenzív terjedésbe kezdenek, ezáltal károsak az őshonos élőlényekre. Mára már nagyon jelentős természetvédelmi problémákat jelentenek az idegenhonos inváziós fajok okozta károk. Többek között emiatt csökken a biológiai sokféleség, fajok pusztulhatnak ki.

TAVALY ÉSZLELTÉK A NÖVÉNYT A HOLTÁGON

Az indiai lótuszt 2023-ban észlelték a mártélyi holtágon. “Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben” – mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője.

Viszont nem sikerült maradéktalanul eltávolítani, az enyhe tél miatt tavasszal ismét fejlődésnek indult a növény. Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának – számolt be Albert András.

A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN IS FIGYELNI KELL

Ismét nekiláttak az irtásnak, de ez nem egyszerű művelet. A lótusz rizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.

Az indiai lótusz kiszoríthatja az őshonos növényeket, mint például a fehér tündérrózsát, a tündérfátyolt vagy a vízitököt, és megváltoztatja az élőhelyek vízdinamikai jellemzőit és tápanyagforgalmát.

SZÁNDÉKOSAN TELEPÍTHETTÉK MÁRTÉLYRA

Az idegenhonos inváziós növények természeti értékekre gyakorolt károkozását leghatékonyabban a természetbe való kijutásuk megelőzésével akadályozhatjuk meg, vagy ha ez már megtörtént, akkor minél gyorsabban be kell avatkozni, hogy megelőzzük intenzív terjedésüket. Abban az esetben, ha a lótusz virágzásba kezd és nagy mennyiségű magot érlel, melyek akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket – írja a Sokszínű Vidék. A szakemberek úgy vélik, hogy valaki szándékosan telepíthette az indiai lótuszt Mártélyra, erre utal az, hogy közvetlenül a tanösvény pallója mellett jelent meg, és a terjedésén látszik, hogy onnan indult hódító útjára.