Fizetősek lesznek a kapubejárók és a garázsbeállók is Szegeden: az önkormányzat rendeletmódosítása a KRESZ-szel nem, de az Alaptörvénnyel ellentétes – Dr. Ragány Zoltán, ügyvédet kérdeztük

Mint korábban megírtuk, augusztus 1-től változik a parkolási rend Szegeden. A Szepark friss közleményében azt írja, hogy elsejétől az útcsatlakozások is fizetősek lesznek a zónákon belül, vagyis a kapubejárók és garázsbejárók is. A hírre több olvasói kérdés is befutott szerkesztőségünkbe, többek között azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire jogszerű, egy önkormányzati rendeletmódosítás felülírhat-e egy KRESZ szabályt. A témával kapcsolatban Dr. Ragány Zoltán, szegedi ügyvéddel beszélgettünk, aki többek között elmondta, meglátása szerint hol állja meg a helyét e rendeletmódosítás és miben látja a problémát, ami nem felel meg az Alaptörvényben rögzített jogforrási hierarchiának.

A KAPUBEJÁRÓK ÉS GARÁZSBEJÁRÓK IS FIZETŐSEK LESZNEK

Mint a Szepark közleményében olvasható: “A rendeletmódosítás a fizető várakozási övezet területi hatályát kiterjeszti az útcsatlakozásokra is, amelynek értelmében a közforgalmú úttal határos ingatlan megközelítését szolgáló útkapcsolatokon (pl. kapubejáró, garázsbejáró) történő parkolás 2024. augusztus 1-től díjköteles lesz” – emelte ki a Szepark, majd hozzátették, hogy az útcsatlakozások területén a járművel történő várakozás azonban bárki számára így sem megengedett, ott a KRESZ vonatkozó rendelkezése¹ alapján jogszerűen csak az ingatlan tulajdonosa parkolhat, vagy az a személy, akinek azt a tulajdonos engedélyezte.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendeletének kiegészítő l) pontja kiterjeszti a Kkt. 15/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyéb közterületek fogalmát az útcsatlakozásra is, amelyre – törvényi felhatalmazás hiányában – nem lett volna lehetősége.

TÖBB OLVASÓI MEGKERESÉS IS ÉRKEZETT A RENDELETMÓDOSÍTÁSSAL KAPCSOLATBAN

Mint a hírre Olvasóink megírták szerkesztőségünknek, a rendeletmódosítással kapcsolatban felmerült bennük néhány kérdés. „A garázs tulajdonképpen egy önálló ingatlan. A KRESZ szerint ’Tilos várakozni ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza. Ebből az következik, hogy, ha a tulajdonos (én) hozzájárul az itt várakozáshoz, akkor már nem tilos. Vagyis saját magamnak megengedem, hogy a saját garázsom elé álljak. Hogyan vethető ki egy fizetős szolgáltatás egy olyan területre, ahol KRESZ szabály szerint nem is várakozhatnak, ezáltal közterületi parkolónak sem minősülhet? Egy önkormányzati rendelet felülírhat egy KRESZ szabályt?“ – tették fel a kérdést Olvasóink.

Mint egyik Olvasónk elmondta, Zuglóban is történt már hasonló eset, ahol a garázstulajdonosok perre mentek a parkoló cég által kivetett büntetések miatt, s meg is nyerték azt. Erről ITT olvashatsz bővebben. Ezért Olvasónk is a pereskedés lehetőségét fontolgatja, ha ez a rendelet hatályba lép.

Ennek kapcsán megkerestük Dr. Ragány Zoltán szegedi ügyvédet, hogy segítségével kiderítsük, Szegeden mi a helyzet.

EGY ÖNKORMÁNYZATI RENDELET NEM ÍRHAT FELÜL MAGASABB RENDŰ JOGSZABÁLYT

Mint Dr. Ragány Zoltán beszélgetésünk elején leszögezte, az önkormányzati rendelet nem írhatja felül a KRESZ-t. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes“, és mivel a KRESZ egy KPM-BM együttes rendelet, ami a jogforrási hierarchiában felette áll az önkormányzati rendeletnek, a KRESZ-t nem írhatja felül.

AZ ÜGYVÉD SZERINT JELEN ÖNKORMÁNYZATI RENDELET NEM ÍRJA FELÜL A KRESZ-T

„A problémát én nem ebben látom, ugyanis az álláspontom szerint ez az önkormányzati rendeletmódosítás nem írja felül a KRESZ-t. Nem tartalmaz a KRESZ-szel ellentétes szabályt“ – mondta el Dr. Ragány Zoltán.

A probléma abban érhető tetten, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdés l) pontja kiterjeszti a Kttv. 15/A.§-ában foglalt rendelkezéseit az útcsatlakozással annak ellenére, hogy erre a jogszabály nem adott felhatalmazást.

De mit is mond ki az augusztus elsejével életbe lépő önkormányzati rendeletmódosítás (Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete)? Mint az ügyvéd elmondta, ez a rendeletmódosítás bevezet két fogalmat az értelmező rendelkezések körébe.

• Az egyik azt tisztázza, mit nevezünk útcsatlakozásnak: eszerint útcsatlakozás „a közforgalmú úttal határos ingatlan megközelítését szolgáló útkapcsolat“. (kapubejáró)
• A másik fogalom, a közlekedési célú használat: a járművekkel a közutakon, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken és útcsatlakozásokban történő várakozás.”

„Ez teremtené meg az önkormányzati rendelet alkotójának általam feltételezett szándéka szerint azt, hogy ezekben a bizonyos kapubejárókban is az adott díjzónára vonatkozóan kelljen parkolóhely használati díjat fizetni. Ez pedig nem írja felül a KRESZ-t. Hiszen itt – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulásával – szabad várakozni, az önkormányzat annyit mond, hogy kiterjeszti ezekre a területekre is a díjfizetési kötelezettséget“ – mondta el Dr. Ragány Zoltán. Hozzátette, ebben eddig nincs is semmilyen probléma, azonban más kivetnivalót talált a rendelkezésben.

A RENDELETMÓDOSÍTÁS EGY RÉSZÉT ÚGY ALKOTTÁK MEG, HOGY AHHOZ NEM RENDELKEZNEK TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁSSAL

A szóban forgó önkormányzati rendelet bevezető rendelkezése megjelöli azokat a jogszabály felhatalmazásokat, amelyek alapján ő ezt az önkormányzati rendeletet megalkotta. Ebben hivatkozik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontjára és 48. § (5) bekezdésére, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjára, amelyek alapján megalkották az önkormányzati rendeletet.

 „A probléma a 15/A. § (1) bekezdésében van, ugyanis erre vonatkozóan nincs törvényi felhatalmazása az önkormányzatnak. Tehát, az önkormányzat idevonatkozó rendeletének egy részét olyan kérdésben hozta meg, amely vonatkozásban nem rendelkezik törvényi felhatalmazással.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontja így szól ugyanis:

• a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
• b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.

„Tehát ez arra ad felhatalmazást az önkormányzatnak, hogy hozhat olyan szabályt, amely alapján az itt megjelölt ingatlan területek vonatkozásában meghatározza azt, hogy kell-e díjat fizetni, és, ha igen, akkor mennyit“ – mondta el az ügyvéd.

EGY SZÓ ELTÉRÉSE OKOZZA A PROBLÉMÁT

Hozzátette, ennek függvényében vizsgáljuk meg újra az önkormányzat által megalkotott kiegészítő szabályt, miszerint a közlekedési célú használat: a járművekkel a közutakon, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken és útcsatlakozásokban történő várakozást” jelenti. Mint Dr. Ragány Zoltán felhívta rá a figyelmet, itt csupán egyetlen szó eltérés látható csupán a 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontjához képest, mégpedig az „útcsatlakozás“.

„Erről azonban a törvény nem szól. Az útcsatlakozást, amit a helyi önkormányzat itt, mint kiterjesztő rendelkezést megalkotja, a közúti közlekedésről szóló törvényben nem szerepel.

Tehát az önkormányzat által útcsatlakozásnak minősített területekre nem alkothat ilyen szabályt, mert nem adott neki erre a törvény felhatalmazást.

Tehát más jogszabállyal ellentétes az önkormányzati rendeletnek ez a rendelkezése, így Alaptörvény ellenes“ – magyarázta el az ügyvéd.

AZ INGATLAN TULAJDONOSA JOGOSULT-E BÁRMILYEN JOGORVOSLATRA, HA BÜNTETÉSSEL SÚJTJÁK?

Ezek alapján felvetül a kérdés, ha augusztus elsejével hatályba lép a parkololóhely használatával kapcsolatos önkormányzati rendeletmódosítás, az ingatlan tulajdonosa jogosult-e bármilyen jogorvoslatra egy esetleges büntetés esetén. Mint Dr. Ragány Zoltán elmondta, általános jelleggel a Kormányhivatal jogosult indítvánnyal élni a Kúria előtt, míg egyedi ügyben kizárólag az ügyben eljáró bíró fordulhat a Kúriához, abban az esetben ha az egyedi büntetés miatt valaki közigazgatási pert kezdeményez. Tehát a törvény által feljogosított szerv (a Kormányhivatal) a Kúriánál indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.

Az ügyben kérdéseinket elküldtük a Szegedi Közlekedési Kft. parkolásért felelős ágának, a Szepark számára, illetve az önkormányzat részére, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett még válasz tőlük. Természetesen, ahogy megkapjuk, frissítjük cikkünket!