“Kizárt, hogy 2 nagy trafóház mellett élni egészséges” – új trafóházat építenek Gyálaréten, a Gyékényesi úton, semmi értesítést nem kaptak az ott élők, nagyon el vannak keseredve
“Panasszal szeretnék élni a saját, és az összes szomszédom nevében! A mai reggelen megjelent munkásoktól tudtuk meg, hogy a kerítésünk tövében 2 nagy méretű trafóház kerül telepítésre. Az MVM részéről semmiféle előzetes tájékoztatást nem kaptunk a tervezett telepítésről” – írta szerkesztőségünknek Péter Olvasónk, aki kiemelte, hogy 5 éve vásárolták meg az ingatlant Gyálaréten, a Gyékényesi úton, a keresés folyamán pedig fontos volt számukra, hogy ne húzódjon magasfeszültségű vezeték, illetve ne legyen transzformátor az ingatlan közelében.
Olvasónk azt is hozzátette, hogy véleménye szerint a tervezett telepítés hátrányosan hat élettanilag rájuk és a szomszédokra, és az ingatlanok értéke is csökkent ezáltal. “Ha szükséges, jogi útra terelni az ügyet, akkor attól sem zárkózunk el” – tette hozzá.
SENKI SEM ÉRTESÍTETTE A KÖRNYÉKBELIEKET ARRÓL, HOGY KÉT TRAFÓHÁZAT ÉPÍTENEK
A hétvégén Péter felesége is megszólalt az ügyben, a közösségi oldalán egy hosszú posztban fejtette ki a véleményét és a döbbenetét: “péntek reggel locsolok kint a kertben, majd egy férfi beszól, hogy a kinti fáinkat hova ültessék, mert ki kell ásniuk. Mondom várjunk már egy pillanatra, miért kell egyáltalán kiásni? Mert itt építeni fognak két trafóházat. Hogy mit? A kerítésünktől 50 cm-re. A kiskapunktól is kb. annyira, amit használunk. A gyerekeinktől 1 méterre. Mert, hogy a kerítés mellett is szoktak játszani. Nyilván. A teraszunk kb. 3 m-re van. Majd iszom a kávémat, miközben hallgathatom a kattogást, búgást, simogathatja a bőrömet az elektroszmog, a telefonomat fel sem kell tölteni, mert magától fog töltődni. Szóval érted, egy trafóházat. Egy két méter magasat. Semmi értesítés, hogy mondjuk fel tudjunk készülni, neadjisten eladni az otthonunkat. Ami már a trafóház jelenlétével minimum 15%-al kevesebbet ér – ingatlanos szerint –, meg az ügyfélkör is leszűkül” – hangsúlyozta a hölgy.
NAGYON EL VANNAK KESEREDVE
A hölgy így folytatta: “éreztem, ahogy eltűnik alólam a talaj. Ahogy belül darabokra hullok. A könnyeimet visszatartottam, próbáltam életet lehelni magamba. Ide. Trafóházat. Ami rohadtul nem biztonságos. Persze a jogszabály szerint az lesz. De kíváncsi lennék, hogy azok közül, akik a tervezéssel foglalkoznak, és kiválasztják a szerintük legalkalmasabb helyet az áramfejlesztésre, na azok közül hányan élik az életüket két trafóház mellett. Úgy 5 m-re. Mert egész nyáron kint vagyunk a kertben. Azért választottuk az otthonunkat a kiskertekben, mert biztonságos, békés. Csend van és nyugalom. Madárcsicsergés. Kevesebb a szmog, tisztább a levegő. 5 házzal arrébb Szerbiáig egy hatalmas puszta van. 5 házzal! Ők meg kitalálták, hogy nem, ott nem lesz jó. Inkább a mi kerítésünk mellé építik. Nyilván egy csomó tényezőt figyelembe véve. Csak épp az emberit hagyták ki az egészből. Meg az élettanit. Mert kizártnak tartom, hogy 2 nagy trafóház mellett élni egészséges. És mi nem akarunk trafóház mellett élni. Ha amellett szerettünk volna, akkor olyan ingatlant veszünk. Nagyon dühít, hogy nem is volt választásunk. Hogy egyáltalán akarunk-e mellette élni. Pénteken már ástak volna. Ha például elutaztunk volna két hétre, hazaértünk volna arra, hogy két nagy zúgó, búgó atomegészséges trafóház ékeskedik a kerítésünk mellett, ami egy karnyújtásnyira elérhető a kertünkből. Nagyon el vagyunk keseredve. Egyszerűen nem hisszük el, hogy létezik ilyen. Az engedélyünk nélkül” – hangsúlyozta posztjában, majd hozzátette, hogy minden követ meg szeretnének mozgatni, hogy valami megoldás szülessen.
KÁROS VAGY NEM KÁROS?
Az elektroszmog tulajdonképpen a minket körülvevő elektromágneses környezet, amelyet az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás hoz létre. Az elektromágneses sugárzás a nem-ionizáló sugárzástípusba tartozik (csakúgy, mint a napsugárzás), ami azt jelenti, hogy nem képes arra, hogy atomokat ionizáljon és kémiai kötéseket felbontson. Az ipari szmoggal ellentétben nem halmozódik fel a szervezetben.
Az egyik portál azt írja a témában, hogy az erősáramú berendezések frekvenciája a közös 220 kV-os és 110 kV-os alállomásokon 50 Hz. Nagyon alacsony frekvenciájú elektromágneses mezőt produkálnak ezek, és lehetetlen elektromágneses hullámok formájában energiát továbbítani a térben. Ezért az alállomás környezetre gyakorolt tényleges hatása elsősorban elektromágneses indukciós hatás, nem pedig elektromágneses sugárzás. Valójában minden télen személyesen tapasztalunk elektromágneses indukciót. Például a pulóver száraz környezetben történő levételekor keletkező statikus elektromosság. A szakportál szerint az alállomás elektromágneses indukciós energiája kicsi, így hatása elhanyagolható.
A GYENGÉBB ELEKTROMÁGNESES TEREKNEK A JELENLEGI ISMERETEK ALAPJÁN NINCS SZÁMOTTEVŐ ÉLETTANI HATÁSUK
Bár a gyengébb elektromágneses tereknek a jelenlegi ismereteink alapján nincs számottevő élettani hatásuk, bizonyos áramerősség és frekvencia esetén mégis felléphet valamilyen élettani hatás. A US National Library of Medicine honlapján közzétett kutatás szerint nagyobb lehet a gyermekkori leukémia kialakulásának veszélye azoknál, akik nagyfeszültségű távvezeték közelében élnek. A kutatás szerint 50 méteren belül lehetnek hatással a 200 kV feletti feszültségű vezetékek az emberi szervezetre, az azonban nem egyértelmű, hogy mennyi idő után fokozódik a gyermekkori leukémia rizikója.
Az alállomás közelében más miatt is kellemetlen lehet élni, ott van például a zaj problémája. Sok lakosnak elviselhetetlen lehet a futó transzformátorok zaja. A lakott területen kialakított áramszolgáltató létesítményeknek egyébként a környezetvédelmi hatósági engedély megszerzéséhez meg kell felelniük az előírásoknak.
A témában természetesen kerestük az MVM-et, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a feltett kérdéseinkre. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
