100. életévébe lépett Béládi Ilona, az SZTE professzor emeritája! A szegedi orvosképzés történetében ő az első nő, aki tanszékvezetői kinevezést kapott
Béládi Ilona 2024. augusztus 6-án, a születésnapja hajnalán a 100. életévébe lépett. A szegedi orvosképzés történetében ő az első nő, aki tanszékvezetői kinevezést kapott. 50 évvel ezelőtt állt a SZOTE (a mai SZTE) Mikrobiológiai Intézete élére – írja az SZTE.
Az egyetem szerint a jeles dátum előtt is többször megcsörrent a telefon a 99 éves Béládi Ilona szegedi lakásában. A rokonok most is így keresték. A barátok közül a Nobel-díjas Karikó Katalin vasárnap mondta el neki a születésnapi köszöntőjét. A keddre eső ünnep előestéjén több korábbi munkatárs jelentkezett. Az egykori SZOTE mikrobiológiai tanszékéről az asszisztensnő és sokféle segítséget nyújtó Rosztóczyné Zsuzsa, a volt közvetlen kollégák képviseletében például Pusztai Rózsa, Bakai Márta, Mucsi Ilonka kívánt jó egészséget és kellemes ünneplést az évfordulóhoz.
SÉTA KÖZBEN IS PASZIÁNSZOZIK
“2024. augusztus 6-án hajnali négy óra után már a 100. életévembe lépek” – újságolta a köszöntőknek az ünnepelt. Fia szerint Ilona egy percre se hagyja tétlenkedni az agyát. Még a folyosói sétája idején is meg-megáll pasziánszozni. A tabletjén vagy a laptopján kapcsolódik a bridzs-partikba. “A folyamatos agytorna a hosszú élet titka” – tette hozzá a fia.
NŐK A RANGLÉTRÁN
“Az anyám már nem élhette meg a tanszékvezetői kinevezésemet. Neki lehetek hálás azért, amit sikerült elérnem. Ha ő nem lett volna, akkor a két kisfiam elhelyezése gondot okozott volna. Az anyám vezette a háztartásomat, rábízhattam a gyerekeimet, mert úgy gondoltam: az anyám jobb, mint én” – mondta Béládi Ilona. “Ezt nem így gondolta a kisebbik gyerekem, Tibor, aki nagyon anyás volt. Egyszer, öt-hatévesen azt mondta nekem: „Miért nem vagy Te egy közönséges anya?!” De hát két lovon lovagolni nehéz. Én megpróbáltam” – mondta.
NŐT NEVEZTEK KI A TANSZÉK ÉLÉRE
Az SZTE szerint a nők egyetemi tanulmányainak engedélyezése után közel nyolcvan évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Kolozsvárról Szegedre került orvosképző intézményben nőt nevezzenek ki egy tanszék élére.
“Szinte kizárólag férfiak döntenek egy nő egyetemi előmeneteléről. Közülük a többség, de a nők nagy része is egy férfinek jobban elhiszi, hogy inkább „főnöknek” való, mint egy nő” – jelentette ki Béládi Ilona, aki szerint a mai napig jellemző az akadémiai szférára, hogy kevesebb nőt bíznak meg vezetői feladatokkal, mint ahányan képesek lennének megfelelni e kihívásnak is.
SZEGEDEN SZÜLETETT
Szegeden született, itt vette át 1950-ben orvosi diplomáját. Egykori tanárára és munkahelyi főnökére, Ivánovics György akadémikusra széles látókörű, nagy tudású vezetőként emlékszik. Az ő jól működő intézetében kezdhetett el dolgozni harmadéves medikaként. Béládi Ilona kutatóként vírusokkal és interferonnal foglalkozott. A ranglétrán előre haladva, Ivánovics professzor nyugdíjba vonulásakor jókor volt jó helyen. 1974-ben állt az akkori Szegedi Orvostudományi Egyetem, a SZOTE, a mai SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar mikrobiológiai tanszéke élére.
