A Szegeden is gyárat építő BYD beszállítói fórumot tartott a fővárosban, ahol Szijjártó Péter is megszólalt
A gazdasági semlegesség gyakorlati megvalósulását jelenti, hogy Magyarországon a német és a kínai vállalatok nyugodtan együttműködhetnek – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter kedden a BYD beszállítói fórumán Budapesten.
Szijjártó Péter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) székházában tartott rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon jelen van a három német prémiumautó-gyártó, ezzel párhuzamosan a tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártóból öt. A forradalmian megújuló autóipar keleti és nyugati bástyái itt Magyarországon találkoztak, így az ország a keleti és nyugati vállalatok találkozási pontjává vált Európa közepén – mutatott rá. Példaként hozta fel, hogy Debrecenben a nagy német autógyár mellé odaépült a nagy kínai akkumulátorgyár, és a kecskeméti Mercedes-beruházás egyik fő szempontja az volt, hogy Magyarországon épül az a kínai akkumulátorgyár, amely az akkumulátort szállítja a német cégnek.
SZIJJÁRTÓ PÉTER BÍRÁLTA AZ EURÓPAI UNIÓS BÜNTETŐVÁMOKAT IS
A miniszter bírálta a kínai elektromos autóipart sújtó európai uniós büntetővámokat, amelyek szerinte az európai gazdaságot hozzák nehéz helyzetbe. Elmondta, reméli, hogy október végéig a józan ész visszatér a döntéshozók fejébe Brüsszelben, és valahogy meg lehet akadályozni ezt “az európai gazdasági öngyilkosságot”. Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy az európai autóipar legnagyobb szereplői kézzel-lábbal tiltakoznak a vámok miatt, és azokat a 27 uniós tagállamból mindössze tíz szavazta meg. Ráadásul a legnagyobb európai autógyártó ország, Németország
- Magyarországgal,
- a szlovénekkel,
- a szlovákokkal
- és a máltaiakkal együtt nemmel szavazott – jegyezte meg.
AZ AUTÓIPAR A MAGYAR GAZDASÁG MEGHATÁROZÓ IPARÁGÁVÁ VÁLT A KÜLÜGYMINISZTER SZERINT
Szijjártó Péter azt mondta, a magyar gazdaságnak azért különös jelentőségű ez az átalakulás, mert az elmúlt évtized erőfeszítései nyomán az autóipar a magyar gazdaság meghatározó iparágává vált: 2014 óta négyszeresére nőtt a magyar autóipar termelési értéke, tavaly ez 13 700 milliárd forint, azaz nagyjából 36 milliárd euró volt. Elmondta, tavaly több mint félmillió autót gyártottak Magyarországon, és ha a három folyamatban lévő nagyberuházás – a Mercedes kecskeméti gyára, a BMW debreceni építkezése és BYD szegedi beruházása – “termőre fordul”, akkor Magyarországon egymillió autót fognak gyártani, amire Európában öt ország képes csak. A miniszter azt mondta, azzal, hogy a BYD Magyarországra jött, minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar beszállítói ipar forradalmi megújítása megtörténjen; megvan az a lendület, amely lehetővé teszi a magyar beszállítói hátországnak, hogy a hagyományos meghajtásról átálljon az elektromos meghajtásra – mondta. “Nekünk nem lehet szerényebb célkitűzésünk, minthogy ebben az új járműipari korszakban is az európai autógyártás egyik legerősebb fellegvára legyünk, hogy mi legyünk az egyik regionális gyártóközpont, az európai tesztközpont és az elektromobilitás köré szerveződő ökoszisztémában (…) mi képviseljük a legversenyképesebb ajánlatot Európában” – zárta mondandóját a külügyminiszter.
ARRÓL IS BESZÉLT, HOGY A BYD-NAK MIÉRT ÉRI MEG MAGYAR BESZÁLLÍTÓKAT ALKALMAZNIA
Szijjártó Péter amellett is érvelt, hogy a Szegeden gyárat építő BYD-nak miért éri meg magyar beszállítókat alkalmaznia. Az érvek között említette azt, hogy a földrajzi távolság így a legkisebb, azt, hogy a határon belül történő beszállítás versenyképességi előnyt jelent, valamint azt, hogy a magyar vállalatok “nemcsak helyi sztárok”, hanem nemzetközi vállalatok beszállítói is.
Forrás: MTI