146 éve már annak, hogy városunkat elmosta a Tisza: 60 ezer ember vált otthon nélkülivé, több, mint 150 szegedi pedig végleg hullámsírba merült, erre emlékezünk ma

146 éve már annak, hogy városunkat elmosta a Tisza. 1879. március 12-én hajnali kettőkor átszakadt a Tisza gátja, és Szegedet elárasztotta a víz, emberi drámák sokaságát és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozva a város lakóinak. 60 ezer ember vált otthon nélkülivé, több, mint 150 szegedi végleg hullámsírba merült. Erre emlékezünk ma.

AZ ÁRVÍZ ELPUSZTÍTOTTA AZ EGYKORI VÁROST, DE A HELYÉN SZÜLETETT EGY ÚJ VÁROS

Szeged modernkori történetének egyik legjelentősebb eseménye volt az 1879-es árvíz és az a pusztítás, amit maga mögött hagyott. Ahogy nevezték az egykori szegediek, ez volt “a nagy víz”, s valahogy új időszámításként is tekintettek rá: az árvíz előtti és az árvíz utáni város történetére. Az árvíz elpusztította az egykori várost, de annak a helyén létrejött egy másik város, az, amit ma ismerünk.

TELJESEN MÁS VOLT AKKOR VÁROSUNK

Tavaly Miklós Péter, szegedi címzetes egyetemi tanár mesélt nekünk a nagy árvízről, mint mondta, az árvíz előtti Szeged egy teljesen más településképet mutatott, mint amit ma látunk. “Bár nem volt már funkciója, de megvolt még nagyjából a Vár, a város hagyományos régi részei, a Palánk, Rókus, Alsóváros és Felsőváros. Kicsit elszigeteltebbek voltak egymástól, éppen a vízjárás volt, ami ezt az elszigeteltséget biztosította” – magyarázta a történész. Mint folytatta, az 1820-as és 1840-es években is többször kemény árvizekkel kellett a városnak szembenéznie, de ilyen pusztító és valóban emberáldozatokat is követelő katasztrófával még sosem kellett megküzdeniük. “A város 70-75 ezer lakosából nagyjából 150-en vesztették életüket az árvíz miatt, a város 5500 házából mindössze 260-270 maradt épen. Óriási pusztítás volt, tízezrek váltak hajléktalanná egyetlen éjszaka leforgása alatt” – mondta el Miklós Péter.

A LAKÓHÁZAK 90 SZÁZALÉKA MEGSEMMISÜLT

1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2-kor a várostól északra a petresi gátnál áttört a Tisza. Ekkor már több hetes küzdelem volt az árvízzel szemben, a Tisza vízszintje egyre emelkedett. A város lakossága és az itteni katonaság közös munkával dolgozott azon, hogy az árvíz a töltések magasításával elkerülje Szegedet. Ez sajnos sikertelen volt. Nagyon kemény tél volt, megindult az olvadás és ezzel párhuzamosan a folyó vízszintje is emelkedett. Ráadásul a helyzetet nehezítette a Maros, ami szintén egy gyorsfolyású folyó, és az is áradt abban az időszakban. És nyilván Szeged a két folyó összefolyása miatt nem bírta ezt a nyomást és néhány óra alatt március 12-én hajnalban a város területe, 40-45 ezer kataszteri hold víz alá került, a lakóházak több mint 90%-a megsemmisült.

SZEGED SZEBB LESZ, MINT VOLT

Csupán néhány óra leforgása alatt páratlan pusztítás söpört végig Szeged városán, amit már a kortársak is felismertek. Nem véletlen, hogy néhány nappal később, március 17-én, az uralkodó Ferenc József is Szegedre látogatott a miniszterelnökkel. És ekkor hangoztak el a legendás mondatok Ferenc Józseftől, miszerint “Szeged szebb lesz, mint volt”. Ezt a jelenetet Vágó Pál festőművész is megörökítette pont a “Szeged szebb lesz, mint volt” című festményében, mely a Móra Ferenc Múzeumban látható.

LÉTREJÖTT A MODERN SZEGED

Tragédia volt az árvíz, de a pusztítást követően a legmodernebb 19. század második felének megfelelő urbanisztikai, várostervezési elképzelésekkel létre jöhetett a modern Szeged. Ez az úgynevezett “palotás Szeged”, nagyon szép szecessziós, eklektikus stílusú belvárossal. Rengetegen nyújtottak az újjáépítésnél segítő kezet, Európa szinte valamennyi országa támogatta Szeged újjászületését.

A PUSZTULÁSBÓL ÚJJÁSZÜLETÉS LETT

“Városunkat 146 éve teljes egészében elmosta a Tisza. A pusztulásból újjászületés lett. Szeged újjáépítése az itt élők kitartásával, áldozatos munkájával és európai összefogással valósult meg. Hiszem, hogy innen is eredeztethető városunk szilárd elköteleződése Európa iránt. Mi, mai szegediek, sosem felejtjük el azt a támogatást, amit a legnagyobb szükség idején kaptunk” – írta megemlékező posztjában szerdán Botka László polgármester, aki kiemelte, hogy 146 év telt el azóta. Szeged ma is egy erős, összetartó közösség, amely képes a legnagyobb kihívásokkal is megküzdeni, ahogyan tette ezt akkor is. “Emlékezzünk ma az 1879-es szegedi nagy árvízre, hős elődeinkre, az európai segítségre és otthonunk újjászületésére” – zárta gondolatait.

Fotók forrása: ativizig.hu, Szegedi Vízügyi Történeti Emlékhely