Számos kincset érő lelet rejtőzik Szeged alatt, nyáron ismét régészeti feltárásokba kezdenek, ezúttal a Tisza-parton
Az biztos, hogy az utóbbi időszakban nem unatkoztak a szegedi régészek, még dolgoznak a BYD területén és nemrég fejezték be a Dóm téren a feltárásokat. Előbbi helyen eddig egy 152 sírból álló temetőt és egy magányos sírt, valamint a hozzájuk tartozó temetkezési tárgyakat találtak, utóbbinál pedig Árpád-kori és középkori épületek maradványait és egy temető részletét tárták fel. Mint megtudtuk, ezzel nem ért véget a munka, további kincsek rejtőzhetnek még a Tisza parti város alatt.
JÚNIUSTÓL A TISZA-PARTON LESZNEK FELTÁRÁSOK
Szeged egykor az ország legnagyobb sóelosztó központja volt, azonban a 19. század végén a nagy árvíz teljesen elpusztította a város középkori épületeit. Júniustól a szegedi régészek a Tisza partján végeznek feltárásokat, kutatva a vár egykori falait és a rondellát is. Az Indexnek nyilatkozó régész elmondta, szeretnének minél többet megtudni az egykori erőd építéséről.
„A középkori Szegedet az 1879-es árvíz teljesen elmosta. Később a város újjáépítéséhez az egykori vár tégláit használták fel, így a városnak szinte semmilyen épített öröksége nem maradt ebből a korszakból” – nyilatkozta a lapnak Nagy Sándor, a Tisza-parti város alpolgármestere. Idén, június második felében a Móra Ferenc Múzeum régészei a Belvárosi-híd mellett található Rondella, azaz az egykori vízibástya környékén, valamint a rakpart túlsó felén, a Belvedere-palota előtti szakaszon végeznek feltárást. A munkálatok során az utat kilenc méter szélesen és két méter mélyen ássák fel. Nagy Sándor szerint a régészeti munkákra azért van szükség, hogy 2026 tavaszán megkezdődhessen a rakpart – régóta tervezett – rekonstrukciója.
ELSÜLLYEDT DEREGLYE UTÁN KUTATTAK
Több mint két évtizede, 2004-ben komoly kutatás folyt Szegeden egy, még 1723-ban elsüllyedt dereglye után, ami római kori faragott köveket szállított Erdélyből a Maros folyón. A lap szerint a 2004-es keresőakcióban a búvárrégészek merüléssel és szonár segítségével is alaposan átkutatták a folyó két híd közötti szakaszát, valamint az egykori kikötő területét. Találtak is egy hajót a mélyben, de a hajótestből vett faanyag vizsgálata bebizonyította, hogy az a 19. század közepén épült, és nem volt semmilyen rakománya. A szakemberek szerint a keresett kövek már nem a folyó medrében találhatók, hanem a többször megerősített és megemelt partszakasz mögött, valószínűleg a Belvedere-palota és a jelenlegi part közötti út alatt.
AZ EGYKORI VÍZBÁSTYÁT IS MEGVIZSGÁLNÁK
Szegeden a Belvárosi-híd mellett található a vár egykori vízibástyája, amely jelenleg a turisták és a szegedi fiatalok egyik kedvenc helye. “A nyári feltárás célja, hogy a lehető legmélyebbre leásva megvizsgálhassuk: a középkori építőmesterek miként csatlakoztatták a bástyát a várfalhoz. Vannak régi fotóink, de nem látjuk rajtuk azt, amire igazán kíváncsiak vagyunk. A rondellát nem abból a szögből látjuk, amelyikből nekünk kellene” – magyarázta Horváth Andrea, a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának vezetője. A szegedi régészek az egykori bástyán belül is terveznek feltárásokat. Több forrás is beszámol arról, hogy az építményen belül valamiféle vízi emelőszerkezet működött.
Mint kiderült, a rakpart másik oldalán a régészek az egykori vár északi falánál is kutatnak, aminek bástyája a 18. század végén a Tiszába omlott. Az építmény alapjai ma is a folyómederben vannak. A közelben volt egykor a város kikötője is, ahol az értékes kövekkel megrakott vízijármű elsüllyedt. „Főnyeremény lenne, ha megtalálnák az elsüllyedt római köveket, de ez most nem cél. Az északi fal maradványaira vagyunk kíváncsiak, és szeretnénk minél többet megtudni az egykori vár építéséről” – mondta az Indexnek a régészeti osztály vezetője.
