Erdő Péter bíboros a Kardinális Csatornának adott először interjút a pápaválasztást követően. Május 8-án választották meg a katolikus egyház 267. vezetőjét, az amerikai Robert Francis Prevostot, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli. A 69 éves Ágoston-rendi szerzetesből lett bíboros az első amerikai pápa.
A konklávé második napján, május 8-án felszállt a fehér füst, megválasztották a katolikus egyház új pápáját az amerikai Robert Francis Prevost személyében. Az esélyesek között azonban ott volt Erdő Péter magyar bíboros is, aki a pápaválasztást követően először adott interjút a Kardinális Csatornának. A beszélgetésből kiderült, mit jelent az, hogy 24 órán belül megvolt az új pápa, számára milyen érzés volt ott állni a Szent Péter Bazilika oldal erkélyén, valamint megfogalmazott egy rövid üzenetet a híveknek is.
A KATOLIKUS EGYHÁZBAN FOLYAMATOSSÁG VAN
Erdő Péter mindenekelőtt kiemelte, hogy a konklávé nem üzenetet fogalmaz meg, azt a bíborosi testület teszi a konklávé előtt. Szerinte az kicsit a világ népeihez szóló üzenet, mert most is szó volt benne a háborús pusztítás által érintett övezetekről. “A bíborosi testületnek egy olyan közös állásfoglalása, ami megmutatja azt, hogy a katolikus egyházban folyamatosság van. Nem egy pápának a személyes véleménye csupán, bár sokszor szívvel-lélekkel és egyéni hangsúlyokkal mondja, mikor a katolikus egyház állást foglal” – fogalmazott.
AZ EGYHÁZNAK KERESTÉK A LEGFŐBB PÁSZTORÁT
Kiemelte, hogy a konklávé elsősorban magának az egyháznak keresi a legfőbb pásztorát, „aki Krisztus vikáriusaként utána irányítani fog bennünket”. Ebben a munkában másodlagos az a szempont, hogy mit üzen a világnak. Hozzátette, ha nagyon elhúzódik egy konklávé, akkor nyilvánvalóan felmerül, hogy biztosan komoly ellentétek vannak és feszültség alakult ki, találgat a világsajtó. Egy rövidebb pedig ilyen szempontból azt a jó üzenetet hordozza – nem szándékos üzenetként –, hogy
“viszonylag könnyen konszenzusra tud jutni ez a testület, és a legtávolabbi országokat képviselő bíborosok is sok alapvető kérdésben hasonlóan gondolkoznak. Ez nemcsak a hitnek az alaptételeire vonatkozik, hanem arra is, hogy az evangéliumot a mai világban hogy kell képviselni és továbbadni” – magyarázta Erdő Péter.
AHÁNY PÁPA, ANNYIFÉLE FÖLLÉPÉS
Visszaemlékezett, hogy „ahány pápa, annyiféle föllépés” és kiemelte II. János Pál és Ferenc pápa első szavait a megválasztásuk után. Előbbi azzal kezdte beszédét, hogy: „ Ne féljetek”, utóbbi pedig nemes egyszerűséggel jó estét kívánt az egybegyűlteknek. Kitért arra is, hogy míg Ferenc pápa nem tartotta fontosnak a vörös mocétum és a híres pápai stóla viselését, addig XIV. Leó ezekben jelent meg és „hallottam az olaszoktól, hogy ennek sokan örültek”.
„Úgy gondolom, hogy egy liturgiában gondos, ugyanakkor a néppel, a celebrációt együttérző és együtt ünnepelni tudó pápát kapott az egyház az ő személyével. Ez fontos dolog, hiszen a liturgia egyházi életünknek, sokszor a vitáknak is az egyik központi témája”– emelte ki a bíboros.
SOKOLDALÚ EGYÉNISÉG
Hangsúlyozta, XIV. Leó sokoldalú egyénisége, számos erősséggel rendelkezik. Generálisa, egyetemes rendfőnöke volt az ágostonoknak, elmondása szerint ez „egyfajta nemzetközi tapasztalatot jelent”. „Teológiából és kánonjogból is az Angelikumon doktorált – annál a José Castagnonál, aki nekem is az egyik kedvenc professzorom volt – és az ő egyházjogi munkássága például abban is kifejeződött, hogy tíz évig bírósági helynök volt egy egyházmegyében” – tette hozzá. Nem csupán szerzetesi, de sok mindenre kiterjedő egyházmegyei tapasztalata is van, és ez a sokoldalúság a bíboros szerint olyan érték, amit sokan megbecsültek.
KOMOLY HANGSÚLY VAN A BÉKE KIEMELÉSÉN
XIV. Leó csütörtökön az erkélyen, pénteken pedig a Sixtus-kápolnában mondott beszédet. A bíboros szerint komoly hangsúlyt fektetett a béke kiemelésére, és nem politikai szempontból közelítette meg, hanem „ő Krisztus békéjéről beszélt, arról, hogy a feltámadt Krisztussal hirdeti a békét”. Kiemelte, mennyire fontos volt, hogy kifejezte tiszteletét Ferenc pápa és a bíborosi testület iránt is.
MIT ÜZEN LEÓ PÁPA A NÉVVÁLASZTÁSSAL?
A beszélgetés alkalmával arra is kitértek, hogy mit üzen Leó pápa a névválasztással. Elsősorban XIII. Leó pápa iránti tiszteletből, mert azt mondta, hogy ő az, aki a munka méltóságát fölismerte és teológiailag elmélyítette. „A munkáról XIV. Leó pápának is megvan a véleménye, szerinte az emberi méltóságnak ez egy nagyon fontos része és kifejezője. Ha régen a kizsákmányolás fenyegette, – ami persze a földön ma sem tűnt el sajnos –, de ma az is fenyegeti, hogy a technikai fejlődés miatt a mesterséges intelligencia következtében szükségtelenné válna”.
“S ez lenne a legborzasztóbb dolog, mert az ember méltóságát alázza meg, ha úgy érzi, hogy az, amit ő a legszebbként és a legjobbként alkotni akar, az szükségtelen. Az emberi méltóság és a munka kapcsolata azt hiszem egy nagy kérdése korunknak, és ebben neki máris véleménye és tanítása van” – mutatott rá az Index szerint.
Végül Erdő Péter bíboros arra hívja a híveket, hogy „imádkozzunk az új pápáért, találja meg mindig a helyes irányt. Leó pápa személyében egy eredeti, bátor, és egy harmóniára törekvő vezetőt kapott az egyház”.
