Ez a hét Szegedről szól, de különösen ez a nap, ugyanis egészen pontosan 306 éve lett szabad királyi város a galaxis legszebb városa! Az ünnephez kapcsolódva ebben a cikkünkben összeszedtük a legfontosabb momentumokat városunk életéből,
Szeged napját hagyományosan május 21-én ünnepeljük, ugyanis városunk 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban „a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként” ekkor kapta vissza a szabad királyi város rangot. III. Károly király írta alá Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának oklevelét, amelyet első alkalommal a tatárjárás után IV. Béla adományozott a városunknak. Az adománylevélben szereplő címer lett a város új címerének alapja is.
FONTOS ÁLLOMÁSHELY VOLT SZEGED
Sokan nem tudják, de Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott terület volt. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye is valahol ezen a vidéken volt. A magyarság letelepedését elősegítette a változatos táj legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas összetétele. Először egy 1183-ban, egy oklevélben említették Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzó településsé vált Szeged.
ELŐSZÖR 1498-BAN KAPOTT SZEGED SZABAD KIRÁLYI VÁROSI RANGOT
A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda, és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város.
A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDEJÉN A LAKOSSÁG SZÉTSZÓRÓDOTT
A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családok Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult a török, délszláv, raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkább Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót egyenesen a török kincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged nem vált szpáhi hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött. 1686 tavaszán végül Mercy tábornok a törököket itt megverte, sőt Thököly Imrét is majdnem elfogta. Ugyanez év október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára a török helyőrség a várat feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.
SZEGED NAPJA
1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-as rendeletében Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül is, de ettől a rangjától 1738-ban megfosztották. Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött, a piarista szerzetesek gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő.
A SZEGEDIEK FONTOS SZEREPET JÁTSZOTTAK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCBAN
A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a város négy honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok bevételével szerzett dicsőséget. 1849. február 2-án a város nemzetőrsége Teodorovics szerb seregét vitézül visszaverte, de augusztus 5-én a visszavonuló honvédsereg az újszeged-szőregi síkon csatát vesztett. 1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én, s Bălcescuval ugyanitt, a Klauzál téri Kárász-házban 1849. július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult.
MAJD JÖTT A NAGY ÁRVÍZ…
Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. Erről részletesen itt írtunk:
EGYESÜLÉS ÚJSZEGEDDEL ÉS A FORRADALOM
A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta több híd is összeköti. Ezek után 1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a szegedi ellenforradalmi kormány székhelye is.
- 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem,
- 1923-ban a Csanádi egyházmegye székhelye lett,
- 1944–1949 között Szegeden működött a Kolozsvárról visszavont IX. honvéd hadtest parancsnoksága,
- majd jött 1956! Október 16-án nagygyűlést tartottak a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épületében, az azóta nemzeti emlékhellyé váló Auditórium Maximumban, ahol az új ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulását szavazták meg,
- 1962-ben lett Csongrád megye székhelye Szeged,
- 1965-ben a város és Algyő község között kőolajat találtak, de ekkor adták át a Mars téri autóbusz-pályaudvart is.
Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek, de ne feledjük a kiváló sportolóinkat, kulturális személyeinket, kutatóinkat se! Méltán lehetünk büszkék városunkra!
