Csongrád megyében ismét földrengéseket észleltek, amelyek a régió alatt húzódó törésvonalak mentén keletkeztek. A földkéreg mozgásai és a kőzetlemezek közötti feszültségek természetes jelenségek, de a szakemberek folyamatosan figyelik az eseményeket. Tudd meg, mi áll a földmozgások hátterében!
Az elmúlt napokban több földrengést is észleltek Csongrád megyében, amelyek hátterében természetes, tektonikai eredetű mozgások állnak. A Kárpát-medence alatti kőzetlemezek feszültségei és az Adriai mikrolemez mozgása okozhatják a jelenséget. Szakértők szerint kisebb utórengések is előfordulhatnak a közeljövőben.
A Kárpát-medence földtani szempontból egy összetett terület, ahol több kőzetlemez találkozik- írta a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. Az Adriai mikrolemez észak felé történő mozgása és az óramutató járásával ellentétes forgása feszültséget kelt a környező lemezekben. Ez a feszültség időnként földrengések formájában oldódik fel, különösen azokon a törésvonalakon, amelyek már korábban is aktívak voltak.
A mostani földrengések több mint 10 kilométer mélységben keletkeztek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak. Ezek mentén jelenleg is tapasztalható oldalirányú elmozdulás, amely úgynevezett „balos” értelmű. Ez azt jelenti, hogy a két lemez egymáshoz képest balra mozdul el, ami további feszültséget generál a régióban.
A földrengések természetes, tektonikai eredetűek, és az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közötti feszültségek következményei. A Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalak mentén jelenleg is tapasztalható elmozdulás, amely a földrengések fő oka lehet. A szakemberek folyamatosan figyelik a térséget, és a következő napokban gyűjtött adatok alapján pontosabb földtani értelmezés is készül majd.
Érdekesség, hogy a Kárpát-medence földrengései nem új keletűek. Az első ismert földrengés 456-ban keletkezett a mai Szombathely közelében. A legerősebb rengés pedig 1763. június 28-án, Komáromban történt, amelynek magnitúdója 6,3 volt, és jelentős károkat okozott a városban. Ezek az események is azt mutatják, hogy bár a Kárpát-medence nem tartozik a világ legaktívabb szeizmikus területei közé, időnként előfordulhatnak jelentősebb földrengések is.
