Megszólalt az obszervatórium: nem egy klasszikus földrengéssorozattal állunk szemben Csongrádnál, a közeljövőben is számítani lehet kisebb rengésekre

Mint megírtuk, újabb földrengések pattantak ki Csongrád térségében, ám kiderült, hogy nem egy klasszikus földrengéssorozattal állunk szemben, hanem földrengésraj jelei mutatkoznak – tájékoztatott a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.

Kiemelték, hogy 2025. július 18-án újabb földrengések rázták meg Csongrád környékét, és az elmúlt napok során is több kisebb eseményt regisztráltak a műszerek. A térségben 2025. július 4. óta kipattant rengések eloszlását ábrán is bemutatták:

FÖLDRENGÉSRAJ ALAKULT KI

Az obszervatórium szerint a legfrissebb fejlemények egyre inkább arra utalnak, hogy nem egy klasszikus földrengéssorozattal – tehát főrengéssel és azt követő utórengésekkel – állunk szemben, hanem úgynevezett földrengésraj (angolul earthquake swarm) alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a rengések nem egyetlen nagyobb földrengés köré rendeződnek, hanem több, egymáshoz hasonló, kisebb magnitúdójú (esetünkben jellemzően M < 3) földrengés pattanhat ki, akár hetekig vagy hónapokig tartó időszak alatt. Ez a jelenség a lakosság számára azt jelenti, hogy a közeljövőben is számítani lehet kisebb rengésekre.

NEM RITKASÁG MAGYARORSZÁGON

Kiemelték, hogy a földrengésrajok nem számítanak ritkaságnak Magyarországon. A közelmúltban, 2023. augusztus 19. és szeptember 26. között Szarvas térségében pattant ki egy hasonló jellegű eseménysorozat, amely során a műszerek összesen 105 földrengést rögzítettek. Ezt megelőzően, 2013. április 22-én Tenk közelében történt egy 4,8-as magnitúdójú főrengés, amit két kisebb előrengés és további 27 utórengés követett. Mindkét példában közös, hogy a rengések jól körülhatárolható fészekterületen zajlottak, néhány hónapon belül lecsengtek, és döntően kis magnitúdójúak voltak.

HASONLÓ LEFOLYÁSÚ LEHET A CSONGRÁDI FÖLDRENGÉSRAJ IS

Mindezek alapján a Csongrád körüli földrengésraj is várhatóan hasonló lefolyású lehet, vagyis néhány héten-hónapon belül véget érhet, és a legtöbb esemény továbbra is alacsony magnitúdójú marad.Természetesen sokakat érdekel, hogy milyen földtani okok állnak a földrengések hátterében. Ezzel kapcsolatban azonban jelenleg még korlátozottak az ismereteik – tették hozzá. A földrengések hipocentrumainak (fészekpontjainak) pontos meghatározása, valamint a fészekmechanizmusok elemzése (azaz annak megállapítása, hogy milyen vetődés – normál, feltolódás vagy oldalelmozdulás – váltotta ki a rengést) még folyamatban van. Ezek az adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy megbízható földtani értelmezést adhassanak a jelenségre. A teljes földtani kép csak a földrengésraj lecsengése után, a feldolgozott adatok birtokában lesz rekonstruálható. Kihangsúlyozták, hogy addig bármilyen előrejelzés vagy konkrét múltbéli eseménnyel való összevetés megalapozatlan lenne. Az intézet továbbra is folyamatosan nyomon követi az eseményeket, és amint új, hiteles információ áll rendelkezésre, azonnal megosztják azt a nyilvánossággal.