75 éves korában elhunyt Kásler Miklós, orvos, az Orbán-kormány egykori emberi erőforrások minisztere. Tudományos pályájának egyik meghatározó helyszíne Szeged volt, 1974-ben itt szerezte orvosi diplomáját. A hírt több kormánytag a közösségi médiában jelentette be.
Kásler Miklós 1950. március 1-jén született Budapesten, gyermekkora jelentős részét Sárváron töltötte. Mélyen vallásos családjában édesapja Erdélyből származó jogász, édesanyja pedagógus volt. Kásler vallásosságának alapjait későbbi nyilatkozataiban is jellemzően Sárvárhoz kötötte: gimnáziumi éveiről például többször úgy nyilatkozott, mint ami nemcsak ismereteket adott át, hanem „határozott erkölcsi alapokat kaptunk: hit, család, nemzet”.
MÁR GYEREKKÉNT IS ORVOS AKART LENNI
A gimnáziumi évek után az orvosi pályát választotta. Annak ellenére is, hogy saját bevallása szerint a történelem felvételit követelményként megjelölő egyetemekre neki nem kellett volna felvételiznie, „hiszen 1967-ben a Ki miben tudós? televíziós vetélkedőben a nyertesek közé kerültem. Ám nem választottam a könnyebb utat akkor sem, mint soha az életem során sem, hanem a nehezebbet.” Kásler már gyerekként is orvos akart lenni, az értékteremtés vágya vitte erre a pályára. Végül biológiából és fizikából felvételizett, fel is vették Szegedre – ahova részben azért is ment, mert az volt a jogutódja a Kolozsvári Egyetemnek, ahol apja is végzett. Kásler később többször beszélt róla, hogy apja orvos akart lenni, de jogász lett, ő viszont ezt a szálat nem akarta továbbvinni: annak viszont örült, hogy fiából, Kásler Andrásból jogász lett – írja a Telex.
SZEGEDEN SZEREZTE ORVOSI DIPLOMÁJÁT
1974-ben megszerezte orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, szakvizsgáit a sebészet és az onkológia területein szerezte. „Alkatilag sebésznek gondoltam magam alkalmasnak, ahol dönteni, cselekedni kell. Úgy éreztem ezek a készségek bennem megvannak, kifejlődtek bennem” – mondta pályaválasztásáról. Az egyetem elvégzése után hét évet maradt Szegeden, a II. számú Sebészeti Klinikán dolgozott, főként daganatos elváltozások műtésével foglalkozott. Ebben az időszakban indultak Magyarországon a csonkolt szerveket érintő rekonstrukciós műtétek, mely Kásler életében fontos szakmai mérföldkövet, egyben nagy kihívást is jelentett.
TUDOMÁNYOS PÁLYÁJÁNAK EGYIK MEGHATÁROZÓ SZÍNTERE VOLT A VÁROS
Szegedről ritkán nyilatkozott nosztalgiával, egy maradandó mondata azonban kötődik ide. Amikor 2024-ben téma lett, hogy a budapesti Szent Jánosban nem lehet műteni, mert sorra mennek tönkre a kórházi klímák, akkor Kásler a kialakult helyzetre annyit mondott szegedi éveiről: „30 évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet. Viszontlátásra”. Mindenesetre Szeged volt Kásler tudományos pályájának egyik meghatározó színtere, 1978-tól tanársegéd is volt. Ezután saját bevallása szerint „úgy érezte Szegeden, hogy amit meg lehetett tanulni, azt megkapta”, ezért emiatt, illetve „a véletlenek szerencsés egybeesésének” köszönhetően Budapestre került, 1981-től az Országos Onkológiai Intézet alorvosa lett.
