60 évvel ezelőtt kezdték meg a kőolaj- és földgáz kitermelést Algyőn: 280 millió hordó kőolajat és 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki
1965-ben, 60 évvel ezelőtt kezdték meg a kőolaj- és földgáz kitermelést Algyőn, amely máig megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban. Az algyői helyszín jelentősége változatlan, a szerepe azonban a fenntarthatóság és az energiaátmenet jegyében fokozatosan átalakul: a szénhidrogén kitermelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiatermelés, és tárolás.
A kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, és felfedezték hazánk egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A nemzetközi szinten is számottevő találat óta hat évtized telt el, ezalatt az algyői lelőhely a hazai ellátásbiztonság legerősebb és legstabilabb pillérének bizonyult, a mezőn csaknem 1000 szénhidrogén kutat fúrtak az évek során – emlékeztet NRG Report.
MA IS SZÁMOTTEVŐ ALGYŐ JELENTŐSÉGE
Kiemelték, hogy bár az ismert készletek fogynak, Algyő jelentősége ma is számottevő, hiszen a mező jelenleg az ország teljes földgáz-igényének tizedét, kőolaj-igényének öt százalékát biztosítja. A nyolcvanas években, a kitermelés csúcsán ez az arány elérte a 70%-ot. Az algyői telephely az energia-önellátás erősítésében és az importfüggőség csökkentésében játszott szerepén túl foglalkoztatásban is kiemelkedően teljesített: a kitermelés kezdete óta több ezer dolgozó számára biztosított stabil munkahelyet; közülük sokak számára a teljes pályafutásukon keresztül. Az itt felhalmozott tudásnak és innovációs kapacitásnak köszönhetően Algyő a magyar olaj- és gázipari technológiai fejlődésének központjává vált, számos korszerű kitermelési megoldást itt alkalmaztak először.
280 MILLIÓ HORDÓ KŐOLAJAT TERMELTEK KI
Algyőn az elmúlt 60 év alatt 280 millió hordó kőolajat és 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, amely összesen 800 millió hordó egyenértéket jelent (az arányok érzékeltetésére: a 280 millió hordónyi kőolajból finomított üzemanyaggal 550 millió átlagos személyautót lehetne teletankolni, a 82,5 milliárd köbméternyi gáz húsz éven át elegendő lenne az összes gázzal fűtő hazai háztartás ellátására). A MOL algyői telephelye azonban jóval több mint a szénhidrogén-termelés és annak infrastruktúrája: itt a MOL kutatás-termelés divíziója szorosan együttműködik a vállalat más területeivel. Működik itt logisztikai telep, laboratórium, tűzoltóság, gáztermékek előállítása történik, a MOL karbantartási szervízszolgáltató cége és az ország stratégiai gáztárolója is itt található. Ezen kívül Algyő a területen más olajipari cégek termékeit is fogadja és feldolgozza. A telephely ma is csaknem 800 embernek ad munkát.
TOVÁBBRA IS FONTOS SZEREPÜK VAN A SZÉNHIDROGÉNEKNEK
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá.
SIKERÜLT 20 SZÁZALÉK ALÁ SZORÍTANI A VILLAMOSENERGIA-IMPORTOT
Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztók oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese.
A MAGYAR ENERGIATÖRTÉNET EGYIK ALAPKÖVE AZ ALGYŐI KŐOLAJMEZŐ
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében.
OKOS ZÖLD ÁTMENET JÖN
Az MTI közleménye szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése. Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
