Átalakítja a vagyonelkobzás szabályait a kormány! Jogerős ítélet nélkül is elkobozható lehet a felhalmozott magánvagyon
A kormányzat hozzányúl a vagyonvisszaszerzés és elkobzás szabályrendszeréhez. Eszerint, ha a vagyon értéke feltűnően nagyobb, mint a tulajdonos legális jövedelme, és nincs életszerű magyarázat a forrásra, akkor akár jogerős ítélet nélkül is elkobozható lehet a felhalmozott magánvagyon.
Felkerült a kormány honlapjára az igazságügyi tárca tervezete a büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról. A szabályrendszer módosításáról meg is kezdte a társadalmi egyeztetést az Igazságügyi Minisztérium. A büntetőjogi tárgyú törvények módosítását azzal indokolja a Tuzson Bence miniszter által vezetett tárca, hogy az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére – írja az Economx.
A BŰNCSELEKMÉNYBŐL SZÁRMAZÓ VAGYON MINÉL NAGYOBB MÉRTÉKBEN KERÜLJÖN VISSZA A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBA
A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon. A törvényalkotók úgy látják, a szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését. Az Economx cikkében az utóbbi célt vette figyelembe, ugyanis a minisztérium rögzíti, hogy a törvény átültetné a magyar jogrendbe a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelvet. Emellett olyan bűnügyi vagyonkezelési rezsimet hozna létre, amely nem csak az uniós szabályozásnak felel meg, hanem messzemenően biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, egyúttal biztosítja, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb mértékben kerüljön vissza a közösség szolgálatába.
A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét is
– derül ki a szövegből. Bár a magyar módosításból nem derül ki, hogy mikor kobozhatják el ezután az „ismeretlen eredetű” vagyont, az Európai Unió hivatkozott szabályai világos keretet adnak annak, mikor és hogyan lehet visszaszerezni a bűncselekményekből származó vagyont, még akkor is, ha a konkrét bűnt nem sikerült teljes bizonyossággal rábizonyítani a gyanúsítottra. Így próbálnák megakadályozni, hogy a szervezett bűnözés ne profitálhasson a „szürke zónában maradt” pénzekből.
A BÜNTETÉSI TÉTLNEK LEGALÁBB 4 ÉVNEK KELL LENNIE
Az Index azt írja, hogy akkor alkalmazható ez a szabály, ha a hagyományos elkobzás – például ítélet után – nem lehetséges jogi vagy bizonyítási okból, de a vagyon már azonosítható, esetleg befagyasztották, és vannak komoly jelek, hogy bűncselekményből származik. Az ügynek olyan bűncselekményhez kell kapcsolódnia, amelynek büntetési tétele legalább négy év, vagyis a viszonylag súlyosabb bűnök körébe tartozik. Kifejtették: a bíróság akkor rendelheti el az elkobzást, ha meggyőződött arról, hogy a vagyon bűnszervezethez köthető, és a bűncselekmény jelentős gazdasági hasznot hozott. Ez az úgynevezett „súlyossági küszöb” csak olyan ügyeknél lép életbe, ahol a haszon nagysága, illetve a szervezettség szintje ezt indokolja.
Fontos továbbá az is, hogy az uniós szabály teret enged a nemzeti mérlegelésnek. Az elkobzást mellőzhetik, ha aránytalanul súlyos vagy észszerűtlen lenne, előírhatják, hogy a vagyon időben is kapcsolódjon a bűncselekményhez, és kötelesek védeni a jóhiszemű harmadik személyeket (például: örökösök, üzlettársak). Sőt, miközben a jogorvoslat lehetőségét minden esetben garantálni kell, nem feltétel, hogy a vádlottat jogerősen elítéljék. A bíróság a tények és bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűnös eredetű.
