Hivatalos: 172 igen szavazat mellett nemzeti emlékhellyé nyilvánították a Szegedi Dómot és a Dóm teret a parlamentben

A politikai erőszak elleni fellépésről fogadott el országgyűlési határozatot kedden az Országgyűlés, majd nemzeti emlékhellyé nyilvánították a Szegedi Dómot és a Dóm teret is. A képviselők mindezek mellett megszavazták a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást is.

Kedden hivatalosan is nemzeti emlékhellyé nyilvánította az Országgyűlés a szegedi dómot és a Dóm teret, a magyar nemzeti önkép kialakításában játszott szerepe elismeréseként. A képviselők 172 igen szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el a magyar építészetről szóló törvényt módosító KDNP-s indítványt, amelyben többek között arra hivatkoztak: a Szegedi Dóm és a Dóm tér a kultúra és a kereszténység nemzetmegtartó erejét hangsúlyozza.

A MAGYAR SZELLEMI ÉS KULTURÁLIS MEGÚJULÁS SZIMBÓLUMA

Az országgyűlési képviselők még szeptember végén tárgyalták a parlamentben azt, hogy nemzeti emlékhely legyen-e a Szegedi Dóm és a Dóm tér. Akkor a parlamentben Mihálffy Béla szólalt fel először a témában. Kihangsúlyozta: a javaslat célja az volt, hogy a Szegedi Dóm és Dóm tér felkerüljön a nemzeti emlékhelyek sorába. A Dóm és a Dóm tér nem csupán Szeged jelképe, hanem közel egy évszázada a magyar szellemi és kulturális megújulás szimbóluma. Kiemelte továbbá, hogy az 1920-as években, a trianoni tragédia után Klebelsberg Kunó felismerte, hogy nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá hazánkat.

HATÁROZATOT HOZTAK

Kedden az országgyűlési végül határozatot hozott a témában, a képviselők 172 igen szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el a magyar építészetről szóló törvényt módosító KDNP-s indítványt, így hivatalosan is nemzeti emlékhellyé nyilvánították a Szegedi Dómot és a Dóm teret is.

A POLITIKAI ERŐSZAK ELLEN IS FELLÉPNEK

A fentiek mellett a parlament 131 igennel, két nem ellenében és 19 tartózkodás mellett elfogadta a politikai erőszak elleni fellépésről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az Országgyűlés politikai és rendészeti bizottságának határozata hangsúlyozza, hogy évtizedek óta nem látott mértékben terjed a politikai erőszak jelensége. A közélet fizikai és digitális tereiben megjelenő erőszak veszélyt jelent a közbiztonságra és ellehetetleníti az érdemi vitát – írják. A szöveg elfogadásával a parlament kifejezi elkötelezettségét a békés közélet és a higgadt politikai párbeszéd fenntartása mellett. Egyúttal határozottan elítéli a politikai erőszak és erőszakkeltés minden formáját, ahogy elítél a szóbeli és fizikai agressziót, illetve azt, a Magyarország demokratikus hagyományaihoz méltatlan magatartást, amely veszélyezteti a közéletben való biztonságos részvételt.

A határozat felszólítja a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak a közbiztonságra veszélyt jelentő és a párbeszéd ellehetetlenítésére alkalmas megnyilvánulásoktól, tiszteljék Magyarország demokratikus rendjét, és tanúsítsanak alkotmányos hagyományaihoz méltó magatartást, valamint törekedjenek az ország békéjének és az állampolgárok biztonságának megőrzésére.

PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÉS A KRIPTOESZKÖZÖK

A képviselők ugyancsak elfogadták 164 igen és 16 tartózkodás mellett a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kiegészítését. A javaslat célja a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló többoldalú megállapodás kiegészítésének és módosított szabályainak a hazai jogrendbe történő átvétele. A technikai jellegű kiegészítés a Magyarország által 2014-ben aláírt megállapodást hozza összhangba a kriptoeszközökre vonatkozó megállapodással.

Az Országgyűlés 155 igen, 13 nem, 14 tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást. A javaslat általános vitájában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ismertette: a határozat értelmében a magyar magánszemélyek külföldi pénzügyi intézménynél kezelt kriptoügyleteinek eredményéről a külföldi adóhatóság információt fog küldeni a magyar adóhatóságnak. Ezáltal ellenőrizhető lesz a magyar adózók bevallása és az, hogy adókötelezettségüket teljesítették-e. Amennyiben pedig egy magyar pénzügyi intézménynél külföldi magánszemélynek keletkezik jövedelme kriptobefektetésekből, arról a bank az adóhatóság felé, az adóhatóság pedig a külföldi társhatóság felé küld adatokat – részletezte az MTI szerint.