Orbán Viktor: egy fegyverkezési verseny kezdetén vagyunk, Magyarországnak nincs olyan katonai ereje, hogy egy nagyhatalommal szemben álljon
Orbán Viktor péntek reggel ismét a Kossuth Rádió vendége volt. Arról beszélt, hogy jelenleg egy fegyverkezési verseny látszik a világban, amit jól mutat az is, hogy a nagyhatalmak sorra mutatják be az új fegyverrendszereiket. A kormányfő szerint ez egy spirál kezdőpontja.
Egy fegyverkezési verseny kezdetén vagyunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában, arra a kérdésre, hogy milyen irányba mutatnak azok a napokban megjelent hírek, melyek szerint Horvátországban bevezették a kötelező sorkatonaságot, és a belga védelmi miniszter pedig kijelentette: ha Vlagyimir Putyin Európa ellen indul, akkor a földdel teszik egyenlővé Moszkvát.
ÚJ FEGYVEREKET MUTATNAK BE A NAGYHATALMAK
A fentiekhez a kormányfő még hozzátette azt is, hogy új fegyverrendszereket mutatnak be a nagyhatalmak, melyek egyre hatékonyabbak. Úgy fogalmazott, hogy ez egy spirál kezdőpontja. Szerinte a jövő előrejelzéséhez fontos a történelmi visszatekintés – írja az Index. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezetői nem mindig érzékelik a helyzet kockázatait, és bizonyos lépések összeállhatnak egy veszélyes eleggyé, ami aztán berobbanhat.
MAGYARORSZÁGNAK NINCS OLYAN KATONAI EREJE, HOGY EGY NAGYHATALOMMAL SZEMBEN ÁLLJON
“Ha egy pisztolyt kiteszel a színpadra, régi színpadi szabály, hogy az el fog sülni” – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a magyar társadalomnak tudatosan a béke oldalán kell állnia, és minden apró lépést előre jelezni kell, hogy elkerüljék a háborús helyzeteket. Kiemelte, hogy a polgároknak is szerepet kell vállalniuk, és kifejezniük, hogy nem akarnak háborút. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte, hogy a helyzet ma jobb, mint korábban volt, ugyanakkor az EU-s vezetők nyilvánosan az Oroszországgal szembeni katonai felkészülésről beszélnek. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy
Magyarországnak nincs olyan katonai ereje, hogy egy nagyhatalommal szemben álljon.
A miniszterelnök szerint a helyzet egy éve még rosszabb volt, mert akkor az Egyesült Államok is háborús készültséget mutatott. Ma azonban szerinte az amerikaiak békét akarnak, és az oroszok is bizonyos feltételek mellett készséget mutatnak a békekötésre.
A VATIKÁN A BÉKE SPIRITUÁLIS KÖZPONTJA
A miniszterelnök a belső politikai és spirituális tényezőkre is kitért. A XIV. Leó pápával való találkozójával kapcsolatban elmondta, hogy a Vatikán továbbra is a béke spirituális központja, és a pápa megerősítette, hogy a helyes úton járnak. Hangsúlyozta a közelgő választások jelentőségét, ahol szerinte békepárti kormányokat választanak Csehországban és Szlovákiában.
WASHINTON ÉS MAGYARORSZÁG
Orbán Viktor szólt a magyar–amerikai kapcsolatok erősítéséről is. A közelgő amerikai látogatással kapcsolatban kiemelte, hogy nem csupán találkozókról van szó, hanem szinte „magyar napot” szerveznek Washingtonban, ami a két ország kapcsolatának ráncfelvarrását és potenciális gazdasági együttműködését is elősegítheti. Hozzátette, hogy hónapok óta dolgozik azon, hogy az amerikaiak képesek legyenek elképzelni a közép-európai térképet. Neki is van három térképe az irodájában, például olyanok, ahol az EU, az USA vagy Kína van középen. Szerinte fontos, hogy mások szemével is lássuk a világot, és a kétoldalú kapcsolatok a legfontosabbak, hogy a magyar–amerikai kapcsolatokból kézzelfogható előnyök származzanak. A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak elengedhetetlen az energiakérdés rendezése. Szerinte Magyarország tengerpart nélkül kiszolgáltatott az energiaútvonalaknak, ezért alkalmazkodni kell ezekhez. Egy befektetőnek látnia kell az energiaárakat, amelyek fontos költségtényezőt jelentenek, és miközben az amerikai befektetők kivonulnak Európa más országaiból, Magyarországon folyamatosan érkeznek beruházások. Hivatkozott egy jelentésre, amely szerint Németország engedélyt kért egy finomítójára az orosz olaj elleni szankciók alól, de eddig ez nem akadályozta őket abban, hogy Magyarországot felszólítsák az orosz olaj elhagyására.
AMÍG TART A HÁBORÚ, NEM LEHET ÉRDEMI NÖVEKEDÉSRE SZÁMÍTANI A GAZDASÁGBAN
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem fog spórolni az állam, és meg kell érteni, miért nem nő a magyar gazdaság. Szerinte a növekedés 0,6–1 százalék körül alakul, ami a költségvetésnek 400–500 milliárd forintot jelent, ami nagy összeg. Szerinte jó lenne, ha a növekedés elérné a 3 százalékot. Az eurózóna gazdaságára is 1 százalékos növekedést jósolnak, amit a háborús helyzet befolyásol. Hozzátette, hogy amíg tart a háború, nem lehet számítani érdemi növekedésre, és bár a háború megszűnése esetén nem feltétlenül lesz olcsóbb a kenyér, de a keresetek nőhetnek. Orbán Viktor kész csodának tartja, hogy ilyen helyzetben béremeléseket hajtanak végre, hitelprogramot jelentenek be, és adócsökkentéseket vezetnek be. Kiemelte, hogy a hiányt elfogadható keretek között tartják, amit a pénzügyminiszter, Nagy Márton vezetésével értek el. Bár ennek van kockázata, szerinte ez az egyetlen olyan megoldás, ami az embereknek is valódi előnyt jelenthet.
