Az újszülöttkori szűrés bölcsője Szeged: nemzetközileg is elismert az 50 éves múlttal rendelkező vizsgálat (fotókkal)
Az újszülöttkori szűrés magyarországi bölcsője Szeged: a város klinikai központjában 1968-ban kezdték meg az első vizsgálatokat. A Szegedi Tudományegyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem szűrőközpontja immár ötven éve végzi az újszülöttek szűrését. Most e történet a nemzetközi sajtóban is helyet kapott.
1975-ben indult meg az újszülöttkori szűrés Magyarországon: az 50. évfordulót ünnepelve a szegedi és a budapesti szűrőközpont a „Celebrating 50 Years of Nationwide Newborn Screening in Hungary—Review, Current Situation, and Future Directions” című angol nyelvű közleményben foglalta össze a magyarországi szűrés történetét, jelenét és jövőbeli terveit. A cikk a szűrés vezető nemzetközi lapjában, az International Journal of Neonatal Screening-ben jelent meg.
SZEGEDEN KEZDŐDÖTT MINDEN
Noha az újszülöttkori szűrés csupán 1975-ben indult el, Szegeden már 1968-ban kezdetét vette a labor létrehozása: ekkor el is végezték az első ilyen jellegű vizsgálatokat. Először kizárólag Szegeden és környékén, néhány megyében, a nagyobb városokban végeztek szűrővizsgálatokat, majd 1972-ben hozták létre Budapesten a második szűrőlaboratóriumot. A kezdetektől fogva ez a két szűrőközpont dolgozik hazánkban. “Nem pusztán szűrővizsgálatokat végzünk, hanem egy komplett rendszert építettünk fel, a szülészetektől kezdve a tájékoztatáson és a laboratóriumi vizsgálatokon át a kiszűrt betegek további megerősítő vizsgálataiig és gondozásáig” – fogalmazott Dr. Monostori Péter, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Anyagcsere-betegségek Szűrővizsgálati Laboratóriuma laborvezetője.
HOGYAN ZAJLIK AZ ÚJSZÜLÖTTEK SZŰRÉSE?
Ahogy a Szegedi Tudományegyetem oldalán olvasható: minden Magyarországon született újszülöttől vesznek vérmintát; ez általában a 48. és 72. életóra között történik, azonban lehetnek kivételek, például koraszülött esetén, vagy ha parenterális táplálást, transzfúziót kap a baba. A programban minden szülészet részt vesz, de az otthon születetteknél is le kell venni a vérmintát. Mintavételkor az újszülöttek sarkát megszúrják, majd néhány csepp vért tesznek egy speciális szűrőkártyára. A kártyát pár órányi szárítás után postán elküldik a születési helytől függően a két szűrőlabor (Szeged vagy Budapest) valamelyikébe. A beérkezés napján elkezdődik a minták feldolgozása, majd a rá következő munkanapon elkészül az eredmény.
“2024-ben 77.500 volt a születésszám Magyarországon, ennek körülbelül a felét, tehát mintegy 38.000 vizsgálatot végeztünk Szegeden. A szegedi és a budapesti szűrőlabor között nagyjából 50-50 százalék a munkamegosztás. A Szegedi Tudományegyetem hatásköréhez 11 vármegye tartozik, a fennmaradó 8 vármegye és Budapest területe pedig a fővárosi szűrőközpont feladata.” – fejtette ki Dr. Monostori Péter.
EURÓPAI, SŐT VILÁGI VISZONYLATBAN IS KIEMELKEDŐ A HAZAI SZŰRÉS
A hazai vizsgálat azért is kiemelkedő, mert Európában, sőt világszerte is itt az egyik legszélesebb körű az újszülöttkori szűrés: számtalan betegséget szűrnek a vérvizsgálat során, mint például a veleszületett pajzsmirigy elégtelenséget, vagy a cukoranyagcsere zavarát. Fontos, hogy minél korábban, még tünetmentes állapotában fedezzék fel a betegséget, mert csak így tudják a terápiát időben elindítani. Ha ez később történik meg, akkor irreverzibilis károsodások várhatók.
JÖVŐBELI CÉLOK
A Szegedi Tudományegyetem regionális szerepre is készül – fogalmazott Dr. Bereczki Csaba. Az újszülöttkori szűréseket kiterjesztenék Temes, Arad megye, valamint a Vajdaság területére. Ehhez a labor jelenlegi kapacitása elegendő. A napi „rutinmunkán” felül a szegedi laboratórium az elmúlt időszakban további diagnosztikai módszerbővítést, valamint nívós tudományos munkát is végzett, kollaborációban az egyetem más kutatólaboratóriumaival, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal, illetve nemzetközi partnerekkel.
Fotók: Kovács-Jerney Ádám/SZTE
