Orbán Viktor miniszterelnök hazafelé tart az USA-ból, miközben sajtótájékoztatót tartott. Mutatjuk milyen megdöbbentő új híreket közölt.
Legutóbb itt írtunk Orbán Viktor amerikai útjáról:
Most, magyar idő szerint szombat este fél kilenc után a repülőgépen tartott egy gyors sajtótájékoztatót a miniszterelnök, ahol bejelentett egy amerikai pénzügyi védőpajzsot.
A Washingtonból hazafelé tartó úton a sajtónak adott rögtönzött nyilatkozatában Orbán Viktor arról beszélt, hogy veszélyhelyzet esetén az Egyesült Államok pénzügyi védőhálót – értelemszerűen egy „amerikai pénzügyi pajzsként” felfogható mentőeszközt – nyithatna Magyarország felé. Részleteket (összeg, forma, feltételek) nem közölt, de a találkozó körül eddig is egy átfogó magyar–amerikai gazdasági együttműködési csomagról, valamint energetikai és pénzügyi megállapodásokról szólt a kommunikáció, miközben amerikai szankciós mentességi tárgyalásokat is emlegettek. A kormány várakozása szerint ez a csomag stabilizálná az ellátást és a finanszírozást, ami a forint, a kamatok és a lakossági terhek oldalán is érezhető lenne
De mit csinál a gyakorlatban egy pénzügyi védőpajzs, egy mentőcsomag? A lényeg: a külső forrás – legyen az nemzetközi hitel, garancia vagy jegybanki cserevonal – gyorsan pótolja a hiányzó devizát, mérsékli a pánikot és enyhíti a finanszírozási költségeket. Ha csökken a kockázati felár és stabilabb a forint, az üzemanyagárakban is hamarabb megjelenhet a nyugalom, a vállalkozások olcsóbban forráshoz juthatnak, és a családi kasszák is kiszámíthatóbb pályára kerülnek. Ez nem varázsszer: nem törli el egyik napról a másikra az árnyomást, de fékezi a kilengéseket, ami Szegeden is érződik a kasszánál.
Milyen csatornák léteznek általában? Az egyik a nemzetközi intézményi hitel és garancia, amely likviditást és bizalmi támaszt ad. A másik a jegybanki devizaswap-vonal, amikor két központi bank előre rögzített feltételek mellett devizát cserél – ez célzottan képes oldani a piaci szűkösséget, és a bankrendszeren át gyorsan lecsorgó hatása van a vállalati és lakossági hitelekre. A mindennapok szintjén ez annyit jelenthet, hogy kisebb lehet az árfolyam-sokkok esélye, higgadtabb a kamatkörnyezet, és kevesebb a „meglepetés” az ártáblákon.
Történelmi kapaszkodóként érdemes emlékezni: 2008 őszén Magyarország nemzetközi segítséget vett igénybe, amely stabilizációs védőhálót adott a válság legsúlyosabb szakaszában; a csomag törlesztése évekkel később zárult le. A logika ma is ugyanaz: amikor nagy a külső sokk és elszáll a bizonytalanság, a gyors és hiteles pénzügyi támasz képes betömködni a réseket – a hatását pedig te is megérzed a forinton, a hiteleken és a mindennapi árakon.
