Fendler Judit: nem azért nem mennek el nálunk szűrésre az emberek, mert butábbak, mint a svédek – az SZTE belevág egy pilotprogramba Csongrád-Csanád vármegyében

A Szegedi Tudományegyetem XIII. Innovációs Napján Fendler Judit tartott formabontó előadást. A kancellár úgy véli, hogy a magyar lakosság egészsége azért rossz, mert nem járnak szűrővizsgálatokra, nem pedig azért, mert rosszabb lenne a hozzáférésük az egészségügyhöz.

Az is kiderült, hogy az SZTE pilotprogramot indít Csongrád-Csanád vármegyében, hogy bebizonyítsa: ha megszervezik és elviszik az emberekhez a szűrést, akkor el fognak rá menni, ezáltal pedig javítható lesz a lakosság egészségi állapota is – írja az Index.

RAMATYUL ÁLLUNK AZ EGÉSZSÉGÜGYI MUTATÓK TERÉN

A lap szerint a kancellár azzal indított, hogy elismerte: Magyarország egészségügyi mutatói jelentősen elmaradnak az OECD, az EU és a visegrádi országok átlagától is. Alkoholfogyasztásban, dohányzásban és az elhízottak arányában is messze az OECD-átlag felett vagyunk. Az elkerülhető, megelőzhető és kezelhető halálozásokban is rosszul állunk. De a legszomorúbb adat talán az, hogy a szűrővizsgálatok részvételi aránya katasztrofálisan alacsony. A beszámoló szerint:

• a mammográfiás szűréseken az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka vesz részt, míg az OECD-átlag 54 százalék, és egyes skandináv országokban ez az arány 80 százalék felett van,
• a méhnyakszűrésnél 26 százalékos a részvétel Magyarországon, szemben a 79 százalékos skandináv átlaggal,
• a vastagbélszűrés esetében pedig a részvételi arány mindössze 3 százalék, míg Svédországban 79 százalékon áll.

NEM ROSSZABB A HOZZÁFÉRÉS A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYHÖZ, MINT MÁS ORSZÁGOKBAN

Fendler Judit szerint a statisztikák azt mutatják, hogy nem igaz az a közhit, hogy Magyarországon rosszabb lenne a hozzáférés az egészségügyhöz, mint más országokban. Az orvosok száma százezer lakosra vetítve nem rossz, sőt bizonyos kategóriákban az OECD-átlag felett vagyunk. Az orvosi konzultációk száma is magas, a kórházi ágyak száma szintén. A várólisták pedig egyáltalán nem rosszabbak, mint sok más országban – sőt: bizonyos beavatkozásoknál kifejezetten jobbak.

PREVENCIÓ ÉS SZŰRÉS

A kancellár az előadásban kiemelte, az egészségi állapotot maximum 20 százalékban határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Ami a legjobban meghatározza, az a prevenció és a szűrés. Fendler Judit úgy véli, hogy a probléma nem az, hogy a magyarok butábbak lennének, mint a svédek. A probléma az, hogy nincs megszervezve a szűrés, és nincsenek meg az ösztönzők.

“Az emberek nem azért nem mennek el nálunk szűrésre, mert butábbak, mint a svédek, hanem egyrészt nincs még úgy megszervezve, másrészt az ösztönzők hiányoznak. Ott már a biztosítási rendszerek olyan kitételeket tartalmaznak, amelyek miatt az embereknek érdeke, hogy rendszeresen járjanak szűrésekre”

– fogalmazott. Ehhez kapcsolódóan pedig az SZTE most belevág egy pilotprogramba Csongrád-Csanád vármegyében.

JÓLÉTI PROGRAM RUZSÁN

Példaként került szóba az előadáson Ruzsa. A 3000 fős kistelepülésen nincs helyben diagnosztikai kapacitás. Itt az egyetem a Bálint Sándor Jólléti Program keretében szervezi meg és támogatja a szűréseket, a betegútszervezést és -követést Szegeden, saját infrastruktúrájával és klinikáival. A modellnek már van előzménye: tavaly tavasszal egy nagy szűrőkamiont rendeltek Ruzsára, amit az egyetem finanszírozott. Hat napig állt ott, és végig sorban álltak az emberek. Több mint 600 lakost szűrtek le, lakosonként több vizsgálatot elvégezve.

SZEMÉLYRE SZABOTT SZŰRÉS

A program lényege, hogy személyre szabottan szervezik meg a szűréseket. “Ha ott van az emberek orra előtt, jól elérhető, jól hozzáférhető, akkor el fognak rá menni” – hangsúlyozta a kancellár. A pilotprogram minimum öt évig fog tartani, mert csak így lehet az adatokat megfelelően vizsgálni. Ha az eredmények jók lesznek, akkor az egyetem reméli, hogy a modell elterjedhet országosan is.