Nem várt következménnyel járhat az, hogy Belgium feloldja vétóját a területén immobilizált orosz vagyonok felhasználásából Ukrajnának nyújtott közel 140 milliárd eurós hitel ügyében, ez pedig az, hogy elvennék Orbán Viktor magyar, és Robert Fico szlovák miniszterelnökök lehetséges vétóit az Oroszországgal szembeni szankciókkal szemben.
Az Index azt írja, hogy az Európai Bizottság már szeptember óta dolgozik azon, hogy jogilag is védhető legyen az úgynevezett jóvátételi hitel, és úgy számoltak, hogy már az október 23-án a tagállamok állam- és kormányfői találkozóján megállapodhatnak a kérdésről a tagállamok – erről beszélt az EU-csúcsot megelőzően António Costa, az Európai Tanács elnöke is Volodomir Zelenszkij ukrán elnök társaságában, azonban végül Bart De Wever belga miniszterelnök vétója miatt ez nem sikerült. A legtöbb orosz immobilizált vagyon ugyanis egy belga letétkezelőnél, az Euroclearnél van, összesen 180 milliárd euró.
OROSZORSZÁG BÍRÓSÁGON TÁMADHATNÁ MEG A DÖNTÉST, VISSZAKÖVETELHETNÉ A PÉNZT
A lap szerint De Wever elvileg attól tart, ha zöld utat kapna a javaslat, később az így Ukrajnának folyósított pénzt Oroszország bíróságon megtámadva az országától követelné vissza, emiatt több garanciát és az EU-intézményektől, valamint a többi tagállamtól kockázatmegosztást várna el, legutóbb pedig Belgium már azzal állt elő, hogy szerintük az orosz immobilizált vagyon felhasználása nehezíti az ukrajnai béketárgyalásokat.
Az egyik ilyen kockázat, hogyha megszűnnének az Oroszországgal szemben hozott szankciók, akkor az orosz vagyonokkal szembeni korlátozások is azonnal hatályukat veszítenék, azaz az oroszok azonnal visszakövetelhetnék a jelenleg lefagyasztott pénzügyi eszközöket.
A szankciókat pedig a tagállamoknak félévente mindig meg kell hosszabbítani, a múltban pedig Magyarország és Szlovákia is vétóval fenyegetőzött.
A MINŐSÍTETT TÖBBSÉGRE HAJLANAK
Az Index azt írja továbbá, hogy az Európai Bizottság ezzel kapcsolatosan most egy kreatív jogértelmezéssel próbálná elérni, hogy a szankciók meghosszabbítását ne egyhangú döntéssel kelljen meghosszabbítani, hanem elég legyen a minősített többség is, ahogy azt is szeretnék elérni, hogy fél év helyett háromévente kelljen azokat meghosszabbítani. Az Európai Bizottság az EU-szerződés 122. cikkének egyik záradékát használná fel, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében döntsenek a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésről”.
KIFOGY UKRAJNA
A helyzet különösen kritikus, ugyanis Ukrajna 2026 áprilisára kifogy anyagi tartalékaiból, így ha még egyfajta “áthidaló” finanszírozásról sem tudnak dönteni a december 18–19-én esedékes uniós csúcstalálkozón, akkor könnyen megpecsételődhet az ukrán védekezés sorsa. Bár még az USA és Oroszország által közösen leütött kezdetleges béketerv is használt volna a forrásokból Ukrajna újjáépítésére, Vlagyimir Putyin orosz elnök már több ízben jelezte, hogy azok bármilyen nemű felhasználását az országában található európai eszközökre vonatkozó válaszcsapással reagálna.
