Kell egy alsó-tiszai duzzasztómű? Miközben a vízhiány az egész Alföldet egyre súlyosabban érinti, a Tisza egyre mélyebbre vágódik a medrébe – izgalmas témát boncolgattak Szegeden (videóval)
Szakmai körökben egyre gyakrabban felmerül az, hogy a vízügy leporolta a csongrádi vízlépcső terveit, ráadásul új helyszínen, Szeged alatt szeretne műtárgyat építeni a Tiszára, bár erről hivatalos álláspontot a vízügy még nem alakított ki. Mivel az aszálykezelésben valóban problémát jelent a bevágódott Tisza-meder, ezért rendeztek egy kerekasztal-beszélgetést “Vízszintemelés az Alföldön – de hogyan?” címmel, ahol vízlépcsőellenes és vízlépcsőpárti meghívottak szólaltak meg a nézők előtt.
A Nem víznek való vidék szerkesztőjétől megtudtuk, hogy a sokszor feszült hangulatú beszélgetést a szegedi TIK-ben, teltház előtt tartották, és olyan szakemberek szólaltak fel, mint:
- Balogh Péter – gazdálkodó geográfus, Vízválasztó
- dr. Kiss Tímea – független kutató, az MTA doktora
- dr. Kozák Péter – igazgató, ATIVIZIG
- és Réder Ferenc – Víz keretirányelv szaktanácsadó
Az eseményen Csala Dániel, a Nem víznek való vidék szerkesztője moderált.
LECSAPOLÓ HATÁST GYAKOROL A TISZA
A YouTubra felkerült beszélgetés leírásában kiemelték, hogy miközben a vízhiány az egész Alföldet egyre súlyosabban érinti, a Tisza egyre mélyebbre vágódik a medrébe. A folyószabályozás, vízlépcsők és partbiztosítások által beszorított folyó hordalékhiányos, és az év nagy részében mélyebben folyik, mint a körülötte elterülő táj talajvízszintje, így maga is lecsapoló hatást gyakorol. A Tisza vizére márpedig sokan igényt tartanak: a mindenkori vízhozamot lakossági, ipari és mezőgazdasági vízhozamok terhelik.
SZÜKSÉGES ÚJABB VÍZLÉPCSŐ A TISZÁRA?
Az elsivatagosodás miatt még ezeknél is fontosabb lehet azonban az, hogy a folyón egyre ritkábban megjelenő árhullámok többletvizét valamilyen módon a tájba vezethessük, és talajvízpótlásra használjuk fel. Mit lehet kezdeni a kialakult helyzettel? Míg többen azt az álláspontot képviselik, hogy egy alsó-tiszai duzzasztómű építésével meg kell emelni a vízszintet, mások szerint ez csak a folyó és a táj további tönkretételéhez járulna hozzá és érdemes alternatívákban gondolkozni. Szükséges-e tehát egy újabb vízlépcső a Tiszára? Ha nem, milyen konkrét, tájszemléletű beavatkozásokal lehet helyreállítani a folyó és a táj egyensúlyát? Meg lehet nyerni a harcot az elsivatagosodással szemben? Ezeket a kérdéseket boncolgatták a kerekasztal-beszélgetésen. Sasold meg te is:
