A Nobel-békedíjat Oslóban adják át, míg a többi kitüntetést Stockholmban, ahol XVI. Károly Gusztáv svéd király személyesen köszönti a díjazottakat. Az esemény nemcsak tudományos és irodalmi szempontból kiemelkedő, hanem világszerte jelentős presztízst képvisel, ahol minden mozdulatnak, szónak és gesztusnak meghatározott helye van. A Nobel-díjátadó tökéletesen megtervezett esemény, ahol a díjazottak lépéseit, meghajlásait és a királlyal való kézfogást is előre gyakorolják.
Az oklevél átvételekor szigorú szabályok érvényesülnek, például a kézfogás időtartama, a meghajlás mértéke sem mindegy. A protokoll egyik szigorúan betartandó szabálya, hogy a svéd uralkodó, XVI. Károly Gusztáv soha nem fordíthat hátat a díjazottaknak – részletezi a Magyar Nemzet.
A beszédek előre bekért szövegek alapján zajlanak, kerülve a politikai tartalmat, a személyeskedést és a harsány humort, hogy a figyelem az emberi teljesítményre és a tudomány, művészet értékére összpontosuljon.
KIK KAPJÁK A NOBEL-DÍJAKAT IDÉN?
A fizikai Nobel-díjat Clarke, Devoret és Martinis kapja az elektromos áramkörökben végzett kvantummechanikai felfedezéseikért, a kémiai díjat Kitagawa, Robson és Yaghi a fém-organikus hálózatok fejlesztéséért, a fiziológiai és orvostudományi díjat Brunkow, Ramsdell és Sakaguchi az immun-tolerancia mechanizmusainak feltárásáért.
Az idei irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta, akinek „szemléletes és látomásos életműve az apokaliptikus borzalom közepette is képes kiemelni a művészet erejét”. A magyar író évtizedek óta világszerte elismert, most pedig hivatalosan is az irodalom legnagyobbjai közé került.
A béke Nobel-díjat María Corina Machado venezuelai politikus kapja a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott békés küzdelméért, de a díjat lánya veszi át Oslóban, mivel Machado fenyegetések miatt titkos helyen tartózkodik. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt kapták a gazdasági növekedés és az innováció új szintű megértéséért.
KRASZNAHORKAI ÁTVESZI AZ IRODALMI NOBEL-DÍJAT
Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitóbeszédében az irodalmi Nobel-díjról szólva hangsúlyozta: “olyan írói pályát ismerünk el, amelyben a melankólia és az apokalipszis uralja a képet, de ahol a művészet és teremtés ereje, bármilyen felfoghatatlan is, még mindig túlléphet a sötét és erőszakos erőkön“.
Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke a magyar írót méltatva kiemelte: Krasznahorkai László nagysága íróként az, hogy sikeresen ötvözte az illúziómentes, az ember által létrehozott rendek törékenységén átlátó művészi személetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel.
Krasznahorkai László az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért kapta, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – idézi az MTI oldala.
