Ilyen még nem volt az EU történetében: Magyarország beperli az Európai Bíróságon az Európai Bíróságot

Magyarország keresetlevelet nyújtott be hétfő reggel az Európai Bíróság ellen a törvényszéknek hazánkat a migráció ügyében elmarasztaló ítélete miatt – jelentette be az igazságügyi miniszter. Tuzson Bence azt mondta, hogy Magyarország beperli az Európai Bíróságon az Európai Bíróságot. Nem volt még ilyen az Európai Unió történetében – emlékeztetett.

Felidézte, hogy 2020-ban született egy ítélet, amelyben Magyarországot elmarasztalták azért, mert tranzitzónákat tartott fenn a határ mentén, ahol a beérkező migránsoknak kellett várakozniuk. Magyarország ezt a szabályt később megváltoztatta, így ha valaki be akar lépni az országba, annak előzetes kérelmet kell benyújtania valamelyik szomszédos országban a magyar nagykövetségen.

PÉLDÁTLAN BÍRSÁGOT KAPOTT HAZÁNK

Kiemelte, hogy “ezeket a szabályozásokat támadták meg annak érdekében, hogy Magyarországot migrációs politikájának megváltoztatására kényszerítsék, az Európai Bizottság pedig az Európai Bírósághoz fordult, azt kérve, hogy Magyarországot bírságolják meg”. A per végén Magyarország olyan mértékű bírságot kapott, amely példátlan az EU történetében: napi 1 millió eurót és 200 millió euró átalányösszeget kell fizetnie. Ezeket a pénzeket a Magyarországnak járó uniós kifizetésekből vonják le – jegyezte meg. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság jóval kisebb összeget követelt volna Magyarországtól, de a bíróság ennek 29-szeresét állapította meg az átalányösszeg és 61-szeresét a napi bírság esetében.

KÁRTÉRÍTÉSI PERT INDÍTNANAK

Mivel ez egy jogerős bírósági ítélet, Magyarország nem ezt támadja meg, hanem kártérítési pert indít. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy európai intézmény kárt okoz egy tagállamnak, azt a kárt köteles megtéríteni – jelentette ki, majd hozzátette, hogy az Európai Bíróság több szabályt nem tartott be, több olyan elvet nem érvényesített, amelyet ítélete során érvényesítenie kellett volna, ezzel megsértette Magyarország jogait. Ezért Magyarország kártérítési pert nyújthat be a bírósággal szemben azzal a céllal, hogy a fizetendő bírság nagy részét ne Magyarországnak, hanem a bíróságnak kelljen megfizetnie az Európai Unió részére.

A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG

Tuzson Bence elmondása szerint alapelvi szinten garantált a tisztességes eljáráshoz való jog. Ezért ha a bíróság arra készül, hogy az eljárás során a sokszorosát állapítsa meg a perben kért összegnek, akkor erről tájékoztatnia kell a peres felet, hogy az fel tudjon készülni erre. Emellett az előterjesztéshez képest kellett volna megállapítani a bírság összegét – mutatott rá. Hozzátette, hogy az indoklási kötelezettségének sem tett eleget a bíróság, hiszen nem indokolta meg, hogy miért ekkora összeggel büntetik Magyarországot. Ezzel a példátlan összeggel ugyanis a testület a tagállamok közötti egyenlőség elvét is megsértette, hiszen a sokszorosát szabta ki annak az összegnek, amelyet ilyen esetekben szokásos más, akár nagyobb GDP-vel rendelkező tagállamok esetében – figyelmeztetett az MTI bezsámolója szerint.

NEM ENGEDÜNK BE MIGRÁNSOKAT

A bíróság megsértette ezen felül a jogbiztonság, az előreláthatóság és az átláthatóság alapelveit is – jelezte. Tuzson Bence hangsúlyozta, mindebből látszik, hogy valójában nem is jogi ügyről van szó, az Európai Bíróság döntésének ideológiai és politikai okai voltak. Brüsszel azt szeretné, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, “ezt mi nem hagyhatjuk, nem is fogjuk hagyni, ezért indítottuk a pert” – összegzett a miniszter.

600 MILLIÓ FORINTOT KÜLÖNÍTETTEK EL A JOGI LÉPÉSEKRE

A témában a Telex azt írja, hogy a magyar kormány hivatalosan tavaly év végén döntött arról, hogy jogi lépéseket kíván tenni az ügyben, ezért a 2025-ös költségvetésből 600 millió forintot elkülönítettek erre a célra. Az Igazságügyi Minisztérium akkor közleményt adott ki arról, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja a bírságot, a 600 millió pedig arra kell, hogy nemzetközi jogi szakértők bevonásával lépjenek. Tuzson Bence igazságügyi miniszter akkor arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket, amelyekkel az ítélet következményei elháríthatók lehetnek.

LEHET KÁRTÉRÍTÉSI PERT INDÍTANI

A lap szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján valóban lehet kártérítési pert indítani, de „az Európai Unió Bírósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az EU ellen indított kártérítési vitákban. Ez azt jelenti, hogy az EU a tagállami nemzeti bíróságok vagy a nemzetközi bíróságok előtt nem perelhető.” Vagyis csak az EU bíróságán perelhetne a magyar kormány az EU bíróságának ítélete miatt. A kártérítéshez ráadásul a felperesnek bizonyítania kellene azt is, hogy az intézmények vagy alkalmazottaik az uniós jog tükrében jogszerűtlenül jártak el – vagyis a kormány az EU bíróságával (pontosabban az alsóbb szintű törvényszékével) akarná kimondatni az EU bíróságának jogerős ítéletéről, hogy az nem jogszerű.