Nagy Márton szerint nem biztos, hogy a jövőben ki kell vezetni az árréstopot, inkább át kell dolgozni

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint most politikai és gazdasági szorításban kell a kormánynak helytállnia: háborús környezetben, ellenszélben, a gyenge német gazdaság visszahúzó hatása mellett és a Brüsszelből érkező pénzügyi zsarolással szemben. A miniszter az Indexnek adott interjút, melyben azt is elmondta, hogy nem jöttek be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) növekedési várakozásai 2025-ben, de nem azért mert a kormány rosszul számolt, hanem mert rosszak voltak a külső gazdasági feltételek.

Repülőrajt, 3-6 százalékos növekedés célsáv, 3,4 százalékos cél – ez az ígéret volt korábban, ám ehhez képest idén fél százalék körüli volt a bővülés. Nagy Márton szerint a 3-6 százalék nem légből kapott szám volt, a magyar gazdaság képes erre.

NAGYON ROSSZUL TELJESÍTETT A NÉMET GAZDASÁG

Mint mondta, a fogyasztás most is hozza a maga 2 százalékát, de a német gazdaság gyengélkedése, az elmaradó beruházások és a kapacitástöbblet körülbelül mínusz 2 százalékot húz vissza. Így jön ki a 0 és 1 százalék közötti növekedés. A miniszter szerint nem látták előre, hogy a német gazdaság idén ilyen rosszul fog teljesíteni, korábban ezért becsülték nagyobbra a növekedést. 2026-ra viszont jöhet pozitív fordulat, ami szerinte a magyar gazdaságba is lecsoroghat.

HATALMAS ÖSSZEGEKET KÖLTÖTTEK

Nagy Márton úgy véli, hogy a gazdaság szerkezeti kérdéseit nem lehet egyik napról a másikra átalakítani, és azt is látni kell, hogy a kormány finanszírozási forrásai nem kifogyhatatlanok.

“Az elmúlt években hatalmas összegeket költöttünk ipari parkok fejlesztésére: Győrben, Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, és most Pécs felkészítésén dolgozunk. Ezek nem pusztán beruházásösztönzési lépések voltak, hanem vidék- és területfejlesztési programok is. Egy ipari park nemcsak munkahelyeket hoz, hanem megemeli az egész térség fejlettségi szintjét: nőnek a bérek, megjelennek a beszállítók, szolgáltatások épülnek köréjük. A kormány pedig számos intézkedéssel ösztönözte is a hazai vállalatok bekapcsolódását ezekbe a beszállítói láncokba, legyen szó a közel 3 milliárd forintos keretösszegű Járműipari Beszállító-fejlesztési Programról, az 33 milliárd forintos Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programról vagy a Védelmiipari Fejlesztési Programról” – mondta.

NEM KIVEZETNI KELL AZ ÁRRÉSCSÖKKENTÉST, HANEM ÁT KELL DOLGOZNI

A fogyasztásvezérelt növekedés Nagy Márton szerint hosszú távon nem tartható Magyarországon, rövid távon, háborús környezetben viszont ez kell. Szerinte így elkerülhető, hogy a külső és belső gazdasági sokk együttesen foglalkoztatási problémákhoz vezessen. A miniszter a kormány piaci beavatkozásainak témájában közölte:

„Amikor az árréscsökkentés jövőjéről beszélünk, sokan automatikusan abból indulnak ki, hogy ezt majd ki kell vezetni. Én azt mondom: egyáltalán nem biztos.”

Szerinte csak az a biztos, hogy át kell dolgozni. “Ha torzulás van és a gazdaságpolitikai cél ezt indokolja, akkor a piacot vezetni kell: irányt kell mutatni, kereteket kell szabni, és hosszabb távú egyezséget kell kötni a piaci szereplőkkel. Nem arról van szó, hogy mindenkor be kell avatkozni. Vannak helyzetek, amikor a piacot kell követni – ez igaz a jegybankra is, például a kamatpolitikában. A kérdés mindig az, hogy adott helyzetben vezetni kell-e a piacot, vagy követni. Az árréscsökkentés ennek a dilemmának az egyik konkrét példája” – mondta Nagy Márton.

A teljes interjút ITT találod.