Finnországban 2026. január 1-jétől hatályba lép az a törvénymódosítás, amely a katonai tartalékos szolgálat felső korhatárát 65 évre emeli. A katonai szolgálatra kötelezettek annak az évnek a végéig maradnak a tartalékosok között, amelyben betöltik a 65. életévüket, rendfokozattól függetlenül. Az intézkedés célja a Finn Védelmi Erők és a Határőrség mozgásterének bővítése a válsághelyzetek kezelésének érdekében. A döntés Finnország megváltozott biztonságpolitikai környezetébe illeszkedik: az orosz–ukrán háború, valamint Finnország 2023-as NATO-csatlakozása után Helsinki a teljes körű honvédelem elvét erősíti, amelyben a hadkötelezettségre épülő, nagylétszámú és jól képzett tartalékos rendszer központi szerepet játszik. A korhatár emelése nem általános behívásokat jelent, hanem jogi és szervezeti rugalmasságot teremt annak érdekében, hogy szükség esetén tapasztalt szakemberek is bevethetők legyenek.
2025. december 22-én a Köztársasági Elnök jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely 65 évre emeli a tartalékos katonák felső korhatárát. A hadkötelezettség alá tartozó személyek annak az évnek a végéig maradnak a tartalékosok között, amelyben betöltik a 65. életévüket – s ez nem függ a katonai rendfokozatuktól. Az ezredesi vagy kapitányi (illetve ennél magasabb) rendfokozatú tisztek esetében továbbra sem lesz felső korhatár: ők mindaddig a tartalékban maradnak, amíg alkalmasak katonai szolgálatra, ahogyan eddig is.
SZÉLESEBB MOZGÁSTÉR BIZTOSÍTÁSA
A módosítás a legénységi állomány esetében 15 évvel, a tisztek és altisztek esetében pedig 5 évvel hosszabbítja meg a hadkötelezettséget. Ez szélesebb mozgásteret biztosít a Finn Védelmi Erőknek és a Finn Határőrségnek arra, hogy válsághelyzetekben kulcsfontosságú feladatokra rendeljenek be személyeket, rendfokozattól függetlenül.
A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNY 1 MILLIÓ FŐRE EMELKEDHET
„Egy ötéves átmeneti időszak alatt a tartalékosok száma 125 ezer fővel fog növekedni. 2031-re a finn tartalékos állomány létszáma megközelíti az egymillió főt. Ez, valamint más védelmi intézkedéseink azt jelzik, hogy Finnország most és a jövőben is biztosítja saját biztonságát” – mondta Antti Häkkänen védelmi miniszter.
A VÁLTOZÁS SZŰK KÖRT ÉRINT
A törvénymódosítás Petteri Orpo miniszterelnök kormányprogramján alapul. A gyakorlatban a változás viszonylag szűk kört érint. Például csak azok a tartalékosok kötelezhetők ismétlő kiképzésen való részvételre, akiknek háborús feladatuk van kijelölve. Az önkéntes nemzetvédelmi tevékenységekben való részvételnek továbbra sincs felső korhatára.
2026-BAN LÉP HATÁLYBA
A módosítás 2026. január 1-jén lép hatályba, és a 65 éves korhatár kizárólag azokra vonatkozik, akik a törvény hatálybalépésekor hadkötelezettség alatt állnak. A Nem-katonai Szolgálati Törvény (Non-Military Service Act) is hasonló módosítást kap a tartalékosokra vonatkozóan, mint a bevonulási törvény (Conscription Act).
A DÖNTÉS RÖVID HÁTTERE
A finn tartalékos rendszer megerősítése szorosan összefügg Finnország biztonságpolitikai környezetének romlásával, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborúja után, valamint Finnország NATO-csatlakozásával (2023). Finnország hagyományosan a teljes körű honvédelem (total defence) elvét követi, amelyben a hadkötelezettség, a nagylétszámú és jól képzett tartalékos állomány, valamint a civil társadalom bevonása kulcsszerepet játszik.
A felső korhatár 65 évre emelése nem tömeges behívásokat jelent, hanem elsősorban azt a célt szolgálja, hogy válsághelyzetben több, tapasztalt szakember (logisztika, vezetés, műszaki, egészségügyi területek) legyen jogilag is mozgósítható. A lépés illeszkedik a Petteri Orpo vezette kormány védelmi politikájához, amely a NATO-tagság mellett is a nemzeti önvédelem erősítését tekinti elsődlegesnek.
