December végén Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója bejelentette, hogy akadálymentes peront épít a MÁV. A hirtelen döntést azzal okolta, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonalon jelenleg is zajló tesztüzem során kiderült, a szerbek által megrendelt kínai vonatokon nincs olyan kiegészítő lépcső, amely a Magyarországon jelenleg forgalomban lévő alacsonypadlós vonatokon megtalálható.
Hegyi Zsolt bejelentését a HVG szúrta ki. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Nos azt, hogy legalább két vágánynál kell a peront felemelni a mostani szintről nagyjából 25 cm-rel magasabbra azért, hogy akadálymentesen lehessen fel és leszállni az új kinai vonatról.
CSUPÁN MOST DERÜLT KI EZ AZ APRÓCSKA RÉSZLET
“Az újvidéki tragédia érthetően hatással volt a Budapest–Belgrád vasútvonal-fejlesztésért felelős szerb szakemberek munkájára is. Egy hosszabb, átmeneti időszakban a korábbinál lassúbbá vált az információcsere a két ország vasúttársaságai között. Ez játszhatott szerepet abban, hogy a szerb részről a BuBe-vasútvonalra dedikált, kínai gyártmányú SOKO vonatok részletes műszaki paramétereit az eredetileg vártnál később, csak az ősz folyamán ismerhettük meg. Ennek során kiderült, hogy – a magyar járművektől eltérően – a SOKO nem rendelkezik ún. kimozduló lépcsővel, ennek hiányában azonban a fel- és leszállás sok utasunk számára kényelmetlenséggel járhat” – válaszolta a vasúttársaság a 24.hu azon kérdésére, hogy miért csak most derült ki ez a részlet.
KEREKESSZÉKKEL, BABAKOCSIVAL KÖZLEKEDŐK SZÁMÁRA AKADÁLY A SZINTKÜLÖNBSÉG
Bár a kínai vonaton is van lépcső, azonban az a vonat padlójával egy szintben nyílik a fel- és leszálláskor, ami miatt a vonatról csak egy nagy ugrással lehet lejutni. Kerekesszékeseknek, babakocsival közlekedőknek tehát lehetetlenné válik a fel- és leszállás, a kilépő egyedül abban segít, hogy a peron és a vonat padlója között ne legyen rés. A 300 millióba kerülő átépítéssel a peron szintjét úgy emelik meg a Keletiben, hogy az akadálymentes közlekedés a fel- és leszálláskor biztosítva legyen.
SZERENCSÉS EGYBEESÉS, EGYÉBKÉNT IS TERVEZTÉK
A MÁV ettől az új vasútvonaltól függetlenül is tervezte egy akadálymentesített peron építését a Keletiben, így ezt ők szerencsés egybeesésnek nevezték. A 24.hu ugyanakkor arról is érdeklődött, hogy ha tényleg tervben volt peronfelújítás, miért nem a pár hónappal korábbi Keleti pályaudvart érintő lezárások idejére tervezték azt, miért nem a pár hónappal korábbi lezárások idején végezték el az átépítést a Keletiben. A vasúttársaság válasza alapján azért, mert erre csak most lett pénz:
“A peronépítésre tudatosan nem a tavaly augusztus végén elkezdett, 1 hónapon át tartó műszaki felújítás során került sor, amelynek fókuszában a váltókörzet megújítása állt. A mostani peronemelés mintegy 300 millió forintos forrását csak a 2026-os üzleti terv biztosította számunkra” – írták.
LEGKÉSŐBB MÁJUSBAN INDUL A GYORSVASÚT
A Budapest–Belgrád-vasútvonal tesztüzeme decemberben indult, és Aleksandra Sofronijević szerb építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter szerint legkésőbb májusban állhat forgalomba a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút.
