Szerb sajtóértesülések szerint a magyar vállalat megszerezte a szerbiai NIS olajvállalat többségi tulajdonrészét az orosz Gazpromnefttől. A tranzakció történelmi jelentőségű a régió energiabiztonsága szempontjából. A megállapodás értelmében a MOL mellett az Egyesült Arab Emírségek is tulajdonosként lép be, illetve a szerb állam is növeli részesedését.
A szerbiai sajtó egybehangzó értesülései szerint megkötötték az évszázad üzletét: a MOL vásárolja meg a Gazpromneft 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). A tranzakció részletei szerint a tulajdonosi szerkezet átalakul: a magyar olajipari óriás mellett egy egyesült arab emírségekbeli befektető is részesedést szerez, valamint a szerb állam is növeli befolyását a stratégiai vállalatban – írja a Világgazdaság.
MIÉNK AZ ÉVSZÁZAD OLAJÜZLETE
Aleksandar Vučić elnök nemrégiben bejelentette, hogy Szerbia érdekelt a tulajdonosi struktúrában való részesedésének, amely jelenleg 29,87 százalékot tesz ki. Az orosz fél kilépése a tulajdonosi struktúrából az amerikai pénzügyminisztérium feltétele volt, amely október 9-én szankciókat vezetett be a NIS-sel szemben, így a tavalyi év utolsó napján a Külföldi Vagyonkezelési Hivatal (OFAC) különleges engedélyt adott ki a NIS munkájának január 23-ig történő meghosszabbítására.
Vasárnap, közel két hónapos szünet után újraindult a pancsovai olajfinomító. Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter ekkor kijelentette, hogy a Pancsován beszerzett eurodízel várhatóan január 27-ig megjelenik a szerbiai kutaknál.
SZERBIÁNAK SIKERÜLT JAVÍTANIA JELENLEGI POZÍCIÓJÁN
“A MOL és a Gazpromneft megállapodott a jövőbeni szerződés rendelkezéseiben, és egy ilyen megállapodást elküldenek az OFAK-nak. Szerbiának sikerült javítania pozícióján, azaz 5 százalékkal növelnie a NIS-ben lévő tulajdonrészét” – mondta Dubravka Đedović Handanović bányászati miniszter a B92 szerint. „Az is fontos, hogy Szerbiának sikerült javítania a pozícióján ezeken a tárgyalásokon a 2008-as évhez képest, amikor még 30 százalék alatti tulajdonrészünk volt, és ez azt jelenti, hogy a jövőben öt százalékkal növelni tudjuk a szerbiai olajiparban való részesedésünket, és elérjük azt a részvényszámot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nagyobb döntési jogkörrel rendelkezzünk a részvényesi közgyűlésen, és mindenekelőtt megvédjük polgáraink érdekeit” – mondta a miniszter.
AMERIKAI SZANKCIÓK NÉLKÜL NEM LENNE A MOL-É A NIS
A NIS eladása azok után merült fel, hogy az amerikai pénzügyminisztérium októberben szankcióval sújtotta az orosz energiaszektor ellen elrendelt büntetőintézkedések keretében. Ennek következtében leállt Horvátországon át a Janaf vezetéken a nyersolajszállítás, így a pancsovai üzemben – Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában – abbamaradt a termelés.
- Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben,
- leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos.
- A szerb kormány részvényeinek aránya 29,9 százalék,
- a fennmaradó részen kisrészvényesek és alkalmazottak osztoznak.
„Arra számítottunk, hogy az Egyesült Államoktól kapunk engedélyt a pancsovai finomítónk olajellátásának folytatására. Nem kaptunk pozitív döntést” – ezt mondta Aleksandr Vucic szerb elnök december 2-án, aki egyúttal bejelentette, hogy a pancsovai finomító leáll. Ugyanakkor a magyar fél többször is jelzést küldött, hogy kisegíti a szerbeket, amennyiben üzemanyagellátási problémák lépnének fel az országban. Orbán Viktor magyar kormányfő novemberben Szabadkán járt, ahol kijelentette, hogy a szerbek számíthatnak Magyarország segítségére, Budapest a MOL révén kész beszállni a tulajdonosi struktúra esetleges megváltoztatása esetén is.
KÉPBE KERÜLTEK AZ ARABOK
Időközben azonban annyiban változott a helyzet, hogy az arabok is képbe kerültek, január 14-én Vucic Abu Dzabiban járt, ahol sokat sejtetően azt mondta, hogy ő már tudja a döntést, de nem mondhatja el, hogy ki veszi meg a NIS-t.
“Tudom a választ, de nem beszélhetek róla, amíg hivatalosan el nem küldik az OFAC-nak” – fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium engedélye nélkül a NIS orosz tulajdonrészének átruházása nem zárható le. Hozzátette: minden úgy fog történni, ahogyan azt már korábban is jelezte.
VUCSIS MINDENT MEGERŐSÍTETT A HIVATALOS BEJELENTÉS ELŐTT
Amikor arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a magyar Mol vagy az arab befektetők állnak-e közelebb a NIS-ben lévő orosz részesedés megvásárlásához, Vucsics határozottan reagált. „Figyeljenek pontosan arra, amit mondtam. Úgy lesz” – mondta a Kurirnak, ezzel gyakorlatilag megerősítve, hogy az események menete már eldőlt, még ha a hivatalos bejelentésre várni is kell.
Végül az Egyesült Államok hozzájárult, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről. Az elmúlt napokban hivatalosan is közölték, hogy a magyar Mol és a NIS közös kérelmet nyújtott be a OFAC-nak, hogy függesszék fel a NIS elleni szankciókat a tulajdonosi szerkezet megváltoztatásáról szóló tárgyalások idejére.
EZÉRT FONTOS A MOL-NAK A NIS
Fontos látni, hogy a Mol számára sokkal többről szól a NIS ellenőrzésének célzott megszerzése finomítói portfóliójának és a piacának bővülésénél.
A magyar társaság ugyanis hatalmas régiós stratégiai előnyre tesz szert az olajpiacon, a tárgyalási pozíciója pedig megugrik, főleg a NIS-t ellátó horvát Janaf vezetéki társasággal szemben.
A Janaf eddig kihasználta erőfölényét, az orosz-ukrán háború kitörése után megduplázta a MOL számára a tarifáit az Adria-kőolajvezetéken. Azonban könnyen fordulhat a kocka, ha megépül a szerb–magyar kőolajvezeték. A horvátországi társaság bevételeinek ugyanis mintegy 90 százaléka a NIS-től és a MOL-csoporttól származik. Így, ha megépül a magyar–szerb olajvezeték, akkor a NIS szélső esetben azt is megteheti, hogy egyáltalán nem veszi igénybe a Janaf szolgáltatásait.
