A BYD építkezésével a régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak: hatalmas avar kori temetőt és települést találtak a gyár területén Szegeden

Gőzerővel zajlik a BYD-gyár építése Szegeden, azonban nem csak emiatt fontos a terület, hanem a több ezer éves leletek miatt is, amit a régészek találtak az ásatások alkalmával a helyszínen.

Hatalmas területen, mintegy 300 hektáron folyik Szeged és Magyarország egyik kiemelt fejlesztési projektje, a kínai BYD-gyár építése. Az építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak: a terület átvizsgálása közben hatalmas avar kori temetőt és települést találtak, amelyeket az elmúlt évben föltártak – és szenzációs leletek bukkantak elő – írja a Mandiner, akik az eredményekről Sóskuti Kornél csoportvezetőt, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és Sztankovánszki Tibort, a Móra Ferenc Múzeum régészét kérdezték. 

HAT EDDIG ISMERETLEN ÖRÖKSÉGI ELEMET AZONOSÍTOTTAK

A BYD autógyár építését és a hozzá kapcsolódó munkálatok sorát az elmúlt években a régészeti feltárások folyamatosan nyomon követték és követik most is – mondja Sóskuti Kornél. „Elmondhatjuk, hogy a területről korábban ismert hat lelőhely mellett az előzetes feltárások további hat eddig ismeretlen örökségi elem sikeres azonosítását eredményezték” – emelte ki a szakember. A megelőző feltárásra kijelölt egyik lelőhelyen 2024. október végén egy avar temető sírjai is előkerültek.

TÖBB HÓNAP VOLT A FELTÁRÁSRA

„Szerencsére a gyárépítés kevésbé frekventált területén helyezkedett el a sírmező, ezért több hónapunk is volt a feltárásra. A fájóan kellemetlen a hosszú feltárási időben az volt, hogy ezek az év leghidegebb, terepi munkavégzésre kevésbé alkalmas hónapjai, azaz november, december, január és február voltak. Optimálisabb körülmények mellett a feltárási munkálatok itt is gyorsabban záródhattak volna” 

– mesélte a részleteket. Sztankovánszki Tibor hozzátette, hogy régészeti szempontból bármelyik periódusban ritka lehetőség teljesen lehatárolni és feltárni egy nagyobb sírszámú temetőt. A BYD területén feltárt kora avar temető további különlegesége, hogy a sírok nem kerültek kifosztásra. Az előkerült leletanyag az avar kor első felére jellemző vonásokat mutat, ami az 500-as évek végét és a 600-as éveket jelenti. Több esetben kifejezetten gazdag mellékletek és viseleti elemek bukkantak elő.

FÜLBEVALÓK, NYAKLÁNC ÉS ÖVEK

A női sírokban fülbevalók, köztük granulált arany gömbcsöngős típusok is voltak, aranyozott pártát, dudoros tarka gyöngyökből álló nyakláncokat, ezüst lemezekből és gyöngyökből kombinált nyakéket is találtak a számtalan egyéb lelet mellett. A női sírokban is megfigyelhető volt a bronzlemezből készült veretekkel díszített övek viselésének szokása. 

FEGYVEREKET IS TALÁLTAK

A temető férfisírjainak leglátványosabb leletei a támadófegyverek maradványai voltak: kardok, íjak és lándzsák. A lándzsák mindig a lovak mellé kerültek. Négy férfi sírjában a lándzsák mellett, ellentétes tájolással fektetett felszerszámozott lovakat temettek el. Az egyik sírba temetett harcos koponyáján, a szemüreg felett mély, éles tárgy okozta vágásnyomot lehetett megfigyelni. A fegyverek mellett a férfisírokban többek között ezüst és bronzlemezből préselt és lemezes övgarnitúrák, bizánci bronz tarsolyzárók, gyöngyök és fülbevalók kerültek még napvilágra – sorolja a Móra Ferenc Múzeum régésze, aki a gyereksírok közül kiemelte a madárcsontokból fűzött nyakláncos és a nagy öntött bizánci eredetű bronzcsengős temetkezést.

EMBERTANI SZEMPONTBÓL IS TUDJÁK VIZSGÁLNI A KÖZÖSSÉGET

“Az elkövetkező években régészeti szempontból a tárgyak és a temetkezési szokások, de nem utolsó sorban például embertani szempontból is tudjuk vizsgálni ezt a közösséget” – mondta Sztankovánszki, aki hozzátette, hogy a temető jelentős része az Avar Kaganátus és a Bizánci Birodalom közötti háborúk időszakához kapcsolódik, és ez a leletekben is tükröződik. Sőt, előkerült egy avar település is, amelyhez a temető tartozik. 

A teljes interjút itt tudod elolvasni.