Milliárdokat kaphatnak a kórházak a kormánytól, amelyet kizárólag adósságrendezésre költhetnének

A kormány egyszeri, 80 milliárd forintos működési támogatással rendezné a közfinanszírozott kórházak és szakrendelők 2025. december 31-én fennálló lejárt tartozásait – derül ki a Belügyminisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből. A tervezet szerint a forrást kizárólag a 2025 végén fennálló, lejárt tartozások rendezésére lehetne felhasználni. Az érintett intézményeknek február végéig kellene elszámolniuk a felhasználással, szabálytalanság esetén pedig a jogosulatlanul elköltött összeget a jegybanki alapkamat kétszeresével növelve vonhatnák le a havi finanszírozásukból.

A kormány egy egyszeri, kifejezetten adósságrendezésre „kikötött” működési támogatással javítaná a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-szakellátók likviditását, amellyel év közben tenné rendezhetővé a felhalmozódott kórházi tartozásokat – figyelt fel a Portfolio egy a Belügyminisztérium által most társadalmi egyeztetésen lévő tervezetből. A normaszöveg szerint a támogatás azoknak az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású szakellátóknak, illetve az orvostudományi egyetemek klinikai központjainak jár, amelyek 2025. december 31-én lejárt tartozásállománnyal rendelkeztek.

A LEJÁRT ADÓSSÁG MÉRTÉKE A FŐ RENDEZŐELV

A tervezet szerint a támogatási összeg megállapítása és technikai lebonyolítása az egészségbiztosító oldalán koncentrálódik: a finanszírozó az adatszolgáltatás figyelembevételével állapítja meg az egyes szolgáltatókra jutó működési támogatás összegét, és ezt az összeget közzé is teszi a saját honlapján. A felosztás alapelve a normaszövegben egyértelmű: a 2025. december 31-én fennálló, lejárt tartozásállomány nagysága számít, vagyis az intézmények közötti megosztásnál a lejárt adósság mértéke a fő rendezőelv – részletezi a Portfolio.

„LÉPCSŐZETES” KATEGORIZÁLÁS

A rendelet a felhasználást négy kategóriára bontja, és sorrendiséget is előír – emeli ki a Portfolio. Először a 2025. december 31-én már 60 napon túl lejárt szállítói és egyéb tartozásokat kell kiegyenlíteni, csak ezután jöhetnek a 31–60 napja lejárt tartozások, aztán a 30 napon belül lejártak, és legvégül a további szállítói és egyéb tartozások. A lényeg itt a „lépcsőzetesség”: a következő kategóriára csak akkor lehet továbblépni, ha az előző kategória tartozásait az intézmény már rendezte.

MIRE HASZNÁLHATÓ, VAGY INKÁBB NEM HASZNÁLHATÓ A PÉNZ?

Legalább ilyen fontos, hogy a tervezet azt is felsorolja, mire nem mehet ez a pénz. Kifejezetten tiltott cél

• a felújítás, beruházás, fejlesztés,
• tiltott a fenntartóval szembeni tartozások rendezése,
• és nem engedélyezett az sem, hogy az intézmény olyan jogi személlyel szembeni tartozásait fizesse ki belőle, amelyben az intézménynek többségi vagy meghatározó befolyást biztosító tulajdoni érdekeltsége van.

Emellett van egy technikai jellegű korlát: a támogatás felhasználásakor nem számolható el olyan tartozás, amelyet az intézmény már a támogatás átutalása előtt kifizetett – vagyis a konstrukció nem utólagos „visszatérítés”, hanem ténylegesen a még fennálló lejárt számlák rendezésére szolgáló eszköz. A tervezet azt is rögzíti, hogy a támogatás nem használható fel rezsikompenzációként ellentételezett kiadásokra.

SZOROS HATÁRIDŐ

A Portfolio kiemeli, az időzítésnél két dátum kulcsfontosságú. A finanszírozó 2026. január 31-ig utalványozza a működési támogatást az érintett szolgáltatók részére. A határidő azért is érdekes, mert a társadalmi egyeztetés február 9-ig tart. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóknak legkésőbb idén február 28-ig kell a pénzt a szabályok szerinti tartozások kiegyenlítésére elkölteniük.

ELLENŐRZÉSI ÉS VISSZAVONÁSI MECHANIZMUS

A tervezet ellenőrzési és „visszavonási” mechanizmust is beépít. A jogszerű felhasználást a kormányzati ellenőrzési szerv 2026. augusztus 31-ig ellenőrzi, az eredményről pedig az egészségügyért felelős minisztert tájékoztatja. Ha szabálytalanságot tárnak fel, a visszatérítendő összeget és a visszatérítés határidejét a miniszter állapítja meg, erről az intézményt és a finanszírozót is értesítik. A finanszírozó ezután jogosult arra, hogy a visszatérítendő összeget – a kiutalás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével terhelten – három egyenlő részletben levonja az intézmény havi finanszírozási összegéből. Vagyis a szankció nem pusztán „visszafizetés”, hanem kamatfelárral súlyosbított visszavonás, ráadásul automatikus levonási lehetőséggel a havi finanszírozásból.

PÉNZÜGYI KERET NAGYSÁGA

A pénzügyi keret nagyságáról a rövid kormányzati összefoglaló egyértelműen fogalmaz: összesen 80,0 milliárd forint működési támogatást biztosítanak, de a rendelet mellékletei egy tágabb finanszírozási környezetbe is beágyazza ezt, a 2931,7 milliárd forintos 2026. évi előirányzat között szerepel; a Portfolio felsorolása szerint ezek például:

• a járóbeteg-szakellátás 237,1 milliárd forinttal,
• a fekvőbeteg-szakellátás 762,6 milliárd forinttal (ezen belül külön sor az aktív fekvőbeteg-ellátás 661,7 milliárd forinttal és a krónikus ellátás 93,7 milliárd forinttal),
• a mentés 45,8 milliárd forinttal,
• a laboratóriumi ellátás 30,3 milliárd forinttal,
• illetve a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás 195 milliárd forinttal.

JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉS ÁTCSOPORTOSÍTÁSA?

A hatásvizsgálati lapon a költségvetési hatások résznél ugyanakkor egy másik szám szerepel: ott azt rögzítik, hogy szükséges az adott költségvetési sor 28,37 milliárd forinttal történő megemelése, mivel a 80 milliárd maradék részét az Egészségbiztosítási Alap fejezeten belül a jövedelem-kiegészítés jogcímen rendelkezésre álló forrásból csoportosítanák át, tekintettel arra, hogy az idei évtől az érintett egészségügyi dolgozók a jövedelemkiegészítés helyett a munkavégzésük mellett a nyugdíjukat is megkapják – fogalmaz a Portfolio.