Február 6-án, délután 14 órakor búcsúztatták Tarr Bélát a Fiumei úti temetőben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező temetésén több százan vettek részt, hogy végső búcsút vegyenek a magyar film világszerte elismert alkotójától.
Tarr Béla 2026. január 6-án, hosszú betegség után, életének 71. évében hunyt el. Munkássága nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi filmtörténetben is meghatározó nyomot hagyott. A szertartáson számos művész és alkotótárs is megjelent. A gyászolók között volt Víg Mihály zenész, Kornis Mihály író, Muhi András rendező-producer, valamint Beton.Hofi is.
OTT MARAD ÖRÖK IDŐKRE A FILM
A megemlékezés elején Krasznahorkai László és Iványi Gábor lelkész lépett a színpadra. Iványi néhány perces csendet kért az egybegyűltektől, majd Tarr Bélára emlékezve – a Telex beszámolója szerint – úgy fogalmazott:
„Ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat.”
EMBEREK, SORSOK, TÖRTÉNETEK
Szinetár Miklós, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező beszédében több évtizedes barátságukra emlékezett. Úgy fogalmazott, Tarr Béla egyik legnagyobb varázslata az volt, hogy képes volt elfeledtetni a nézővel: filmet lát.
„Ha őt nézzük, embereket, sorsokat, történeteket nézünk” – mondta.
NEM VOLT NÁLA SZABADABB EMBER
Karácsony Gergely főpolgármester szerint Tarr Bélánál szabadabb embert nem ismert. Úgy vélte, alkotásai révén nemcsak a világ került közelebb hozzánk, hanem mi magunk is közelebb kerültünk a világhoz. Mint fogalmazott: ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni – idézi a 24.hu.
KÜLÖNLEGES HUMORA VOLT
A megemlékezésen Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendezők, valamint Vermes Dorka forgatókönyvíró, Tarr Béla egykori tanítványa a rendező nemzetközi jelentőségét és különleges humorát idézték fel. Olasz Renáto Tarr Béla egyik korábbi, az Európai Filmdíjak átadóján elhangzott beszédét olvasta fel.
BÉLA HAZATALÁLT
A szertartás végén ismét Iványi Gábor szólt az egybegyűltekhez:
„Béla azt akarta, hogy tükröztessük a láthatatlant, és fedezzük fel Istent a másik ember arcában” – mondta, majd így zárta gondolatait: „Mindenki hazatalál, nem lehet kívül maradni. Béla hazatalált, irigylem.”
A Tarr Bélával több évtizedes barátságot ápoló Krasznahorkai László végül – a várakozásokkal ellentétben – nem mondott külön beszédet.
