Veszély- és válsághelyzetben választunk? Meghosszabbítaná a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hazánkban
Felkerült a kormány honlapjára a rendelettervezetet, amely szerint a kormány a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet újra meghosszabbítaná, ezúttal 2026. szeptember 7-ig. Sőt, a válsághelyzet mellett az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozó háborús veszélyhelyzet is érvényben van, ez május 13-ig tart. A kormány tehát úgy fordulhat rá az április 12-i választásra, hogy az országban válság- és veszélyhelyzet lesz, vagyis marad a rendkívüli jogrend.
A tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet érintő társadalmi egyeztetésre február 18-ig adtak időt, a rendeletet legkésőbb március 5-ig ki kell hirdetni, mert másnap Orbán Viktor kormányfő aláírásával hatályba is lép.
TÍZ ÉVE VAN VÁLSÁGHELYZET
A válsághelyzetet először 2016. március 9-én rendelték el Magyarország egész területére, azóta mindig hosszabbítják, mivel:
“az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei fennállnak.”
A HÁBORÚ MIATTI VESZÉLYHELYZET IS FENNÁLL
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozó háborús veszélyhelyzet május 13-ig tart – írja a 24.hu. A sokadik hosszabbítást a kormány mindig azzal indokolja, hogy az orosz–ukrán háború miatt kell biztosítani a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét.
A kormány tehát úgy fordulhat rá az április 12-i választásra, hogy az országban válság- és veszélyhelyzet lesz, marad a rendkívüli jogrend, a rendeleti kormányzás, amely lehetővé teszi a hatályos törvények megkerülését.
Az idei kampányban kiemelt téma a háború, a migráció. Orbán Viktor egyébként négy éve, a 2022-es kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalom kell, majd, miután esküt tett, a kormány egy Facebookon közzétett videóban háborús veszélyhelyzetet hirdetett, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé tette ezt.
