“Semmilyen törvénysértő dologban nem vagyunk hajlandóak részt venni” – inkasszózták Algyő számláját a szolidaritási adó miatt
„Semmilyen törvénysértő dologban nem vagyunk hajlandóak részt venni. Algyő a jogszabályok szerint működött és ezután is úgy fog” – mondta a Magyar Hangnak Molnár Áron, a nagyközség polgármestere azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat nem fizette be a szolidaritási adó januári részletét.
A lap szerint ezt január végéig tehették volna meg, de a polgármester úgy véli, hogy jogszerűtlen módon követelték rajtuk az összeget, ezért nem utalták azt el a Magyar Államkincstárnak. A költségvetési szerv emiatt zárolta a település bankszámláját. Az önkormányzat vitatja az eljárás jogszerűségét, ezért többször is jelezték a kincstárnak, hogy nem értenek egyet a beszedés módjával, ám érdemi válasz eddig nem érkezett. A vita középpontjában nem is maga a hozzájárulás ténye áll, hanem az, hogy milyen módon szedi azt be a kincstár.
NÉGY RÉSZLETBEN KELL KIFIZETNI
A lap emlékeztet, hogy az idei évtől a szolidaritási adót már nem az állami normatívából vonják le havonta automatikusan, hanem négy részletben kell azt befizetni. Az első részletet nem fizette meg Algyő. Molnár Áron szerint hasonló a helyzetük, mint Budapestnek, amely nettó befizetővé vált, miután a szolidaritási adót a nekik járó állami hozzájárulásnál magasabbra növelte a kormány. Ezért többletadó befizetésére kötelezték az önkormányzatot, de az Államkincstár Budapestnek sem küldött határozatot az inkasszó előtt, ezért pereltek, a Kúria Karácsony Gergelyéknek adott igazat.
NEM FIZETTEK, JÖTT AZ INKASSZÓ
„Az inkasszó végül megtörtént, az első részletet levonták. A település működése azonban nem került veszélybe, az időzítés persze kedvezőtlen volt, hiszen január végén, a költségvetés elfogadása előtt érte a lépés az önkormányzatot. Nem arról van szó, hogy nem tudjuk kifizetni. A költségvetésünk stabil, a 613 millió forintos éves hozzájárulással számoltunk. Az eljárást tartjuk törvénytelennek, és ebben nem akarunk részt venni” – fogalmazott a lapnak. A polgármester felvetette, hogy a hasonló helyzetben lévő települések akár közösen is felléphetnének a rendszerrel szemben, ám eddig nem alakult ki szélesebb összefogás.
NEM ROSSZ A GONDOLAT
Molnár Áron álláspontja szerint önmagában a települések közötti szolidaritás gondolata nem rossz gondolat. Szerinte még a nagy befizetők többsége is elfogadja: szükség van a gazdagabb és szegényebb önkormányzatok közötti kiegyenlítésre. A kérdés inkább az, hogy ennek a terhét kinek kell viselnie és milyen logika mentén.
HÁROM FŐ GOND VAN
A polgármester szerint a jelenlegi rendszer egyik fő problémája, hogy szinte kizárólag az iparűzési adóra épül, így az iparral rendelkező települések aránytalanul nagy terhet viselnek, miközben más bevételi források, például a turizmusból származó adók alig jelennek meg a számításban. A polgármester a második problémát a mértékben látja. Algyőn az iparűzési adó bevételének mintegy harmadát viszi el a hozzájárulás, ami szerinte túlzó, és sok település gazdálkodását nehezíti. A harmadik gond pedig az átláthatatlanság: az önkormányzatok nem látják, hogy a befizetett pénz hová kerül, és milyen módon jut el a kedvezményezett településekhez. A rendszer így szerinte elveszíti a szolidaritás jellegét, mert sem a befizetők, sem a potenciális kedvezményezettek nem érzékelik a hatását.
A teljes interjút a polgármesterrel ITT találod.
