Indulhat az Adria-vezeték szállítási kapacitásának a tesztelése: megállapodott a Mol és a Janaf
Megállapodott a Mol-csoport és a horvát állami tulajdonú Jadranski naftovod (Janaf) arról, hogy független szakértők bevonásával terheléses vizsgálatokat indítanak az Adria-vezeték tényleges szállítási kapacitásának meghatározására – közölte a Mol.
A Mol tájékoztatása szerint a tesztek során különböző időjárási körülmények és évszakok mellett vizsgálják majd, hogy az infrastruktúra mekkora csúcsteljesítményre, illetve tartós, folyamatos szállításra képes.
A vállalat szerint a mérésekre azért van szükség, mert az elmúlt időszakban eltérő becslések láttak napvilágot a vezeték éves kapacitásáról. A Mol közlése szerint horvát oldalon 11–15 millió tonna közötti éves kapacitásról beszéltek, miközben állításuk szerint a vezetékszakaszon korábban 2 millió tonnánál több kőolajat még nem szállítottak. A cég szerint a mostani vizsgálatok célja, hogy objektív adatokkal tisztázzák a kérdést.
VITA AZ OROSZ EREDETŰ SZÁLLÍTMÁNYOKRÓL
A Mol közölte azt is, hogy továbbra is várja a Janaf álláspontját arról, engedélyezik-e a tengeren érkező, nem szankcionált orosz kőolaj továbbítását. A vállalat szerint a horvát fél eddig adminisztratív okokra hivatkozva nem járult hozzá ezeknek a szállítmányoknak a továbbításához. A Mol álláspontja szerint az uniós szabályozás az ellátásbiztonság érdekében lehetőséget adhat ilyen tranzitra.
A társaság kifogásolta továbbá a horvát fél által alkalmazott szállítási díjakat is, amelyek megítélésük szerint magasak; ezzel kapcsolatban a Mol a monopolhelyzettel való visszaélés lehetőségét is felvetette. A Janaf korábban visszautasította az ilyen jellegű kritikákat.
A Mol hangsúlyozta, hogy a régió ellátásbiztonsága érdekében két, kereskedelmileg is versenyképes útvonal – az Adria- és a Barátság-vezeték – egyidejű rendelkezésre állását tartja indokoltnak. A vállalat támogatja az Odessza–Brody vezeték esetleges újraindításának vizsgálatát is, amely összeköttetést teremthetne a Fekete-tenger és a Barátság-vezeték között.
ELLÁTÁSBIZTONSÁGI ÉS GEOPOLITIKAI HÁTTÉR
A vita hátterében az áll, hogy egy korábbi orosz katonai csapás következtében sérülés keletkezett a Barátság kőolajvezetéken, ami fennakadásokat okozott a Közép-Európa felé irányuló szállításban. A helyreállítás és az üzemeltetés kérdése politikai vitákat is generált az érintett országok között.
Magyarország a vezetékes orosz kőolaj esetében uniós mentességet élvez az embargós szabályozás alól – emeli ki a Telex. A magyar kormány és a Mol álláspontja szerint vezetékes kiesés esetén indokolt lehet a tengeri úton érkező, Ural típusú orosz kőolaj beszállítása is. Horvátország ugyanakkor saját jogi és szabályozási keretei alapján jár el, és korábban jelezte: az Adria-vezetéken jelenleg jelentős mennyiségű, nem orosz eredetű kőolajat szállítanak Magyarország és Szlovákia felé.
Pár nappal ezelőtt a Janaf arról adott ki közleményt, hogy a korábbi tesztek alapján az Adria-vezeték képes volna fedezni Magyarország és Szlovákia teljes nyersolajszükségletét. Ettől függetlenül a horvát vállalat üdvözölte, hogy a Mol elfogadta a további, az Európai Bizottság képviselőinek részvételével zajló vizsgálatokat. Egy hónapos tesztidőszak alatt egymillió tonna nyersolaj továbbítására tettek javaslatot; erre a Mol részéről egyelőre nem érkezett nyilvános reakció – írja a Telex.
UNIÓS EGYEZTETÉSEK
Az ügy az Európai Bizottság szintjén is napirendre került. A horvát fél ott megerősítette, hogy nem orosz eredetű kőolajszállítmányok már érkeznek Magyarország és Szlovákia irányába, a Mol pedig további szállítmányokat rendelt.
Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője a Telex beszámolója szerint nem adott egyértelmű választ arra, miként kezelnék az esetleges orosz eredetű szállítmányok tranzitját; nyilatkozata nem orosz eredetű olajra vonatkozott.
