Kiváló professzort ünnepelhet Szeged: az SZTE SZAKK Pathológia Intézet egykori igazgatója betöltötte a 70. életévét (fotókkal)
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának Pathológiai Intézete 2026. február 27-én laudációs eseményt tartott Prof. Dr. Tiszlavicz László 70. születésnapja alkalmából. Az ünnepségen az intézet és a kar vezetői mellett korábbi és jelenlegi kollégák, valamint tanítványok emlékeztek meg a professzor kiemelkedő munkásságáról, például arról az országos és nemzetközi elismerést hozó eredményéről, amelyet a nyelőcső rákmegelőző állapotainak patomorfológiai vizsgálatáért kapott.
Prof. Dr. Tiszlavicz László 1983 óta dolgozik a szegedi Pathológiai Intézetben, és pályafutása során a tápcsatornai, végbél-, központi idegrendszeri és vérképzőrendszeri betegségek diagnosztikájában szerzett kiemelkedő tapasztalatot. Tudományos pályafutását daganatok patomorfológiai vizsgálatával kezdte, kandidátusi és habilitációs munkáját is ebben a témában végezte, az utóbbi években pedig a mitokondriumok szerepének kutatására összpontosított – nem véletlenül, hiszen a kar névadója, Szent-Györgyi Albert is foglalkozott a sejtek energiatermelő egységeivel.
„A mitokondriumok a sejtek energiatermelő egységei, úgynevezett power holes. Hibás működésük számos daganatos és civilizációs betegség hátterében áll. Amikor magam is elkaptam a Covidot, kíváncsiságból vizsgáltuk a vírus hatását a mitokondriumokra, és kiderült, hogy valóban károsítja őket. A kutatásunkat a Magyar Tudományos Akadémia 50 millió forinttal támogatta, és egy nemzetközi szinten is elismert tanulmány született belőle” – nyilatkozta a professzor a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar oldalának.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÉS KUTATÁSI IRÁNYOK
Professzor Tiszlavicz munkásságának egyik legkiemelkedőbb eredménye a nyelőcső rákmegelőző állapotainak patomorfológiai vizsgálata, amelyet Dr. Németh István volt PhD-hallgatójával közösen végzett, és amely országos és nemzetközi elismerést hozott – írja a lap.
Az ő nevéhez fűződik a légúti primer ciliaris diszkinezia elektronmikroszkópos diagnosztikájának kidolgozása Dr. Rázga Zsolt tudományos munkatárssal, amely országos szinten referenciaértékű metodikává vált. Eredményei nemcsak a diagnosztikát, hanem a klinikai kutatásokat is segítették: számos gasztroenterológiai témájú klinikai vizsgálatban működött közre, amelyek nemzetközi publikációkkal zárultak.
„Professzor Tiszlavicz gyors, magas színvonalú, klinikumorientált szövettani diagnosztikát biztosított, nemcsak a szegedi klinikán, hanem a Dél-Alföldi régió több városában is, mint Makó és Hódmezővásárhely. Ezzel a betegek ezreit segítette a gyógyulásban” – mondta el Dr. Vörös András az SZTE Pathológiai Intézet vezetője.
EMLÉKEZETES ESETEK
A professzor pályafutása során számos emlékezetes esettel találkozott, amelyek mélyen hatottak rá szakmailag és emberileg is. Egy különösen meghatározó eset egy orvos kolléganőhöz kötődött, akinél először három különálló tüdődaganatot diagnosztizált, majd két év múlva egy vese körüli zsírszövetből kiinduló daganat alakult ki. A vizsgálat során kimutatták a TP53 onkogén mutációt.
„Kiderült, hogy ez van a háttérben, ezt úgy hívják, hogy Lee-Fraumeni szindróma. Kiderült, hogy ő szenved ebben a betegségben, és az egyik fia örökölte ezt a betegséget. A fiának két év múlva egy mellkasból kiinduló, rossz indulatú csont daganatot diagnosztizáltam, és egymás után egy év különbséggel mind a ketten meghaltak. Ez egy megrázó eset volt” – nyilatkozta a professzor
TANÁCSOK A FIATAL KUTATÓKNAK
A professzor szerint kétféle tudós létezik: az egyik, aki mélységében egyetlen területre koncentrál, a másik, aki széles spektrumon dolgozik.
„Tehát, ha valaki sok mindennel akar foglalkozni, sok mindent csináljon, hogyha egy valamit, akkor abban pedig nagyon szépen el kell mélyedni” – tanácsolja Dr. Tiszlavicz László
Professzor Tiszlavicz nemcsak szakmailag volt példa, hanem az életvezetésében is: 40 éven át Makón háziorvosi ügyeletet vezetett, miközben négy gyermekét nevelte, közülük hárman szintén orvosok lettek. Jelenleg pedig a hároméves kisfiát neveli. Mindemellett napi szinten több ügyletet vállalt, miközben kutatott, oktatott és irányította az intézetet.
„Napi 24 órából 20-at dolgoztam, 15 napot ügyeltem havonta. Négy gyereket fel kellett nevelni” – Mondta el a professzor arra a kérdésünkre, hogy mégis hogyan tudott ennyi mindenen dolgozni egyszerre.
A SZEGEDI PATHOLÓGIA ÉS TISZLAVICZ PROFESSZOR ÖRÖKSÉGE
A szegedi Pathológiai Intézet ma is kiemelkedő a tápcsatornai diagnosztikában, az elektronmikroszkópos vizsgálatokban, az emlő- és neurológiai patológiában, valamint a vesebetegségek diagnosztikájában. 2025-ben a molekuláris diagnosztikai centrum megnyitása a szegedi intézetet a hazai vezető molekuláris patológiai centrumok közé emelte – ennek előkészítésében Tiszlavicz professzor intézetvezetőként szintén jelentős szerepet vállalt.
„Unicum díjas oktató voltam. Megkaptam a legjobb oktató díjat, tehát a diákok (egész Dél-Magyarországokat tanítottam), úgy érzem, szeretettel emlékeznek rám. Úgy gondolom, hogy jó szívvel emlékeznek rám a kollégák is, mert most volt az Emeritus professzori szavazás, és 70 szavazatból 70-et kaptam. Ez jól esett. Én eddig is, meg a később években is, akinek tudok, segítek, fogok meg eddig is segítettem.” – Professzor Tiszlavicz így fogalmazott arról, hogyan szeretne az emlékezetekben maradni.
Amit a professzor Úr jövőre nézve kiemelten fontosnak tart, az a mitokondriumok kutatása:
„Mitokondriumok. Úgy érzem, ha több időm lenne, akár Nobel-díjra is esélyes lehetne a terület, de ennél is fontosabb, hogy a kutatás segítségével a különböző betegségeket oki szinten tudjuk kezelni” – mondta el a professzor.
Fotók: Sahin-Tóth István
