Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el a Nébih: megkezdődik a veszettség elleni vakcinázás Szeged térségében
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása Csongrád-Csanád vármegyében, így Szegeden is. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein, így Szegeden március 28-tól kistepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása – írja a Nébih. A művelet, ami nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket, egészen 2026. április 17-ig tart majd. A vármegye további területeire vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája megtalálható a Nébih weboldalán.
ELLENŐRZÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOKKAL
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
FŐ TERJESZTŐ: A VÖRÖS RÓKA
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
A VAKCINÁZÁST A JÁRVÁNYÜGYI HELYZET INDOKOLJA
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A VESZETTSÉG GYANÚS ESETEKET HALADÉKTALANUL JELEZZÜK!
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség. A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
