Drasztikusan csökkentették volna a szakrendelők és a kórházak számát – kiderült, mit tartalmazhat a kormány fiókba tett egészségügyi reformterve

A szakrendelők és a kórházak számának drasztikus csökkentése, idősgondozási központokká átalakított intézmények és a háziorvosi rendszer teljes átszabása is szerepelt abban az egészségügyi reformtervezetben, amelyet még 2020-ban dolgozott ki a Boston Consulting Group (BCG) az Orbán-kormány megbízására. A 352 millió forintból készült tanulmány végül a fiókba került.

Mint kiderült, most a HVG megszerezte a tanulmányt. Mint írták, a tanulmány szerint az egészségügy egészét átalakító program összesen 53 csomagból állt volna, és a tervezett intézkedések teljesen átszabták volna az ellátás struktúráját.

DRASZTIKUSAN CSÖKKENTETTÉK VOLNA A SZAKRENDELŐK, KÓRHÁZAK SZÁMÁT

A tanulmány egyik legérzékenyebb része az, ahogy drasztikusan csökkentették volna a szakrendelők és a kórházak számát. A projekt a 2020-as adatokkal számolva azt tartalmazza, hogy:

• a 2019-ben meglévő 108 fekvőbeteg intézményből 70 maradt volna meg 2035-re, vagyis az aktív kórházi ágyak száma 41 ezerről körülbelül 27 ezerre csökkent volna,
• az 557 járóbeteg intézményt pedig 221-re csökkentették volna 2035-ig.

A Telex azt írja, hogy a BCG tanulmánya nem egyszerű intézménybezárásokat javasolt, hanem komplex átalakítást az ellátás minőségének javításáért. A tervezetben az szerepel, hogy megyénként egy regionális kórház lett volna, Budapesten pedig négy centrumkórház és hét helyi kórház maradt volna meg 2035-re, de a fővárosi intézetek közül több is országos jelentőségű lett volna. A javaslat nem számolta volna fel a bezárt kórházakat, hanem krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézményekké alakították volna át ezeket a helyeket.

EGÉSZSÉGTELEN ÉLETVITEL

A dokumentumban az is benne van a HVG szerint, hogy a BCG a radikális átalakítás szükségességét már ismert adatokkal indokolta: a többi V4-országhoz képest a magyarok várható élettartamának rövidségével, illetve azzal a mutatóval, hogy mi veszítjük el közülük – betegség vagy korai halál miatt – a legtöbb időt. A társadalom életvitele egészségtelen, az egészségtudatosság alacsony szinten van, a többség az olyan alapvető problémákkal sincs tisztában, mint az antibiotikum-rezisztencia veszélye. A szűrőprogramokra inkább nem megy el a többség, mert fél és tájékozatlan – sorolják az erre vonatkozó adatokat. Közben a magyarok általában elégedetlenek az orvoshiány, a rossz állapotú és hiányosan felszerelt létesítmények, a hosszú várakozási idők miatt. Ehhez képest már 2035-re adatokban kimutatható eredményeket lehetett volna elérni a BCG szerint, így például a korai halandóság, vagyis a fiatalabb életkorban bekövetkező halálesetek 30 százalékos, összességében a megelőzhető halálesetek 37 százalékos csökkenését. A magyarok egészséges életéveinek számát pedig akár 10 százalékkal lehetett volna növelni.